Wikipédia

„Szövegszerkesztés” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 62.165.225.130 (vita) szerkesztéséről Gg. Any szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{forma}}
A '''szövegszerkesztés''' az a folyamat, amelynek során egy [[szöveg]] [[Tartalom|tartalmát]], illetve megjelenési formáját módosítjuk. A folyamat egy része automatizálható, mert gépi utasításokkal leírható. A [[szövegszerkesztő]] vagy [[dokumentumszerkesztő]] [[szoftver|program]] ezt elektronikus [[számítógép]] felhasználásával végzi. A számítógépes szövegszerkesztők lehetővé teszik szöveg bevitelét, rögzítését, betöltését, szerkezeti tagolásának kialakítását. Segítik a szerkesztendő szövegben való navigálást, keresést, cserét. Általában támogatják [[kép]]ek és egyéb objektumok szövegbe illesztését, illetve rajzok, táblázatok elkészítését is.
 
==A szerkesztő programokszerkesztőprogramok kezelőfelülete==
A [[szövegszerkesztő]] vagy [[dokumentumszerkesztő]] [[szoftver|program]] indítása után a [[monitor]]on a program képernyője lesz látható, mely alapvetően három területre oszlik:
* A '''Menüsor''' a program kezelésére vonatkozó információkat jeleníti meg menük formájában. A menü a programmal végezhető műveletek választéklistája, mely többnyire parancsokat tartalmaz. Ezeket a menüket kilistázhatjuk, és választhatunk az egyes menüpontok, a parancsok között. Sok funkcióval rendelkező program esetén a menüt több, külön lehívható szakaszokra, almenükre bontják a program készítői. Egyes menüpontok nem végeznek műveleteket a szövegen, hanem – mint egy kapcsolóval – a program működésének valamely tulajdonsága állítható be velük. Vannak olyan menüpontok is, amelyek aktivizálásuk után egy újabb ablakot nyitnak a képernyőn, amelyben be kell állítanunk bizonyos, a parancs működéséhez szükséges paramétereket, jellemzőket. Ezt az ablakot párbeszéd ablaknak nevezzük. Ezekben szöveges vagy numerikus adatokat, és bizonyos állapotokat jelző és beállító kapcsolókat találunk, melyeknek módosíthatjuk értékét, állapotát. A párbeszéd ablakból kétféle módon léphetünk ki: A beállításokat az „OK” gombbal hagyhatjuk jóvá. A Cancel (Mégsem) gomb választása esetén nem hajtódnak végre a beállítások.
* '''Szerkesztési terület''', amely a képernyőnek azon – nagyobbik – része, amelyre a szöveget gépelhetjük, betölthetjük, átalakíthatjuk, azaz ahol dolgozhatunk a szövegen.
* '''Állapotsor''', ahol a [[kurzor]] állapotával, és a szerkesztendő szöveggel kapcsolatos egyéb információkat találunk.
 
==Szövegbevitel==
A [[számítógép]] [[memóriaegység|memóriájába]] szerkesztő programszerkesztőprogram segítségével bevisszük a szöveget, amit a képernyőn rögtön láthatunk. Később a feldolgozás és szerkesztés során a kívánt formára hozhatjuk, menthetjük és kinyomtathatjuk.
 
A szöveg bevitele többféle módon történhet:
15. sor:
* Egy régebben bevitt szöveget töltünk be háttértárról szerkesztésre
* A szöveget papírról, lapolvasó ([[szkenner]]) segítségével visszük be
* A szöveget elektronikus formában, számítógép -hálózaton keresztül kapjuk
 
A két utóbbi esetben a szöveg először háttértárra kerül, majd onnan töltődik be a programba.
 
A szövegbevitelhez tartozik a kész szöveg javítása, átírása is.
 
24 ⟶ 25 sor:
===Szövegegységek===
* '''Karakter'''
[[Betű]]k, [[szám|számjegyek]], [[írásjel]]ek, a [[szóköz]], grafikai- és vezérlőjelek számítanak karakternek a szövegszerkesztő programok szempontjából. Vezérlőjel többek között a tabulátor, sor vége és a lapdobás karakter is. Általában beállítható, hogy a képernyőn minden karakter látszódjon, nyomtatásban azonban a vezérlőjelek nem jelennek meg.
* '''Szó '''
Két szóköz közötti karakterekből áll. A szövegszerkesztő program szempontjából lényegtelen, hogy számunkra jelentéssel bír-e.
* '''Sor'''
Karakterekből álló szövegelem, melyet a margók határolnak. A margók határozzák meg a sor maximális hosszát.
* '''Mondat'''
Olyan szövegegység, amellyel valamit kijelentünk, kérdezünk vagy kívánunk.
* '''[[Bekezdés]] '''
A szöveg egy gondolatcsoportjának a többitől való elkülönítésére szolgáló módszer. A bekezdés első sora beljebb kezdődik, illetve üres sorokkal választjuk el a többi szövegtől.
* '''Lap '''
Egy lapon megjelenítendő szöveg mennyiségét a margók szélessége, illetve a sorok száma határozza meg.
39 ⟶ 40 sor:
* '''Blokk'''
A szövegszerkesztők egyik speciális szövegegysége, amelyet a felhasználó jelöl ki abból a célból, hogy annak minden karakterén egyszerre ugyanazt a szerkesztési műveletet elvégezze.
Ezért nem állandó szövegegység. Terjedelme egyetlen karaktertől az egész dokumentumig terjedhet.
* '''Élőfej '''
Olyan szövegegység, amelyet a szövegszerkesztő minden nyomtatásra kerülő lap tetején (élőfej) vagy alján (lábléc) automatikusan elhelyez, az alsó vagy felső margón kívül. Többek között fejezetcímek vagy lapszámozás megjelenítésére alkalmas.
46 ⟶ 47 sor:
 
=== Mozgás a szövegben===
A képernyőn egy jel – a [[kurzor]] – mutatja, hogy a következő leütött billentyű írásjele hova kerül a majd képernyőn. A kurzor magyar elnevezése: helyőr. Alakja lehet függőleges vagy vízszintes szakasz, téglalap, négyzet. Általában villogással hívja fel magára a figyelmet. A kurzormozgató billentyűkkel lehetőség van a kívánt irányba egyesével léptetni vagy folyamatosan mozgatni. Megfelelő billentyűkombinációval lehet szavanként balra vagy jobbra ugratni. Továbbá lehetőség van egy sor, illetve az egész dokumentum elejére, végére ugrani is. A tabulátor billentyű alapesetben a kurzort 8 karakterrel viszi jobbra, de ez módosítható.
 
A lapozó billentyűk hatásra egy képernyőnyi szöveget ugrik a kurzor.
82 ⟶ 83 sor:
 
===Karakter formázás===
A karakterek méretét, alakját, jellegét és a sorban lévő többi betűhöz viszonyított helyét formázással lehet meghatározni. [[Betűtípus|Font]]nak nevezzük a betűk méretét, alakját, vastagságát, azaz megjelenésének leírását. A betűk méretét tipográfiai pontban határozzuk meg. Egy [[inch]] (25,4 mm) 72 ponttal egyenlő. Ennek megfelelően egy pont 0,376 mm. A betűk alakját a font típusa írja le. A nyomtatók egyrészt saját fontkészletekkel rendelkeznek, mellyel karakteres üzemmódban tudnak nyomtatni. Ezeket '''raszterfontoknak''' nevezzük. Másrészt grafikus üzemmódban tetszőleges fontkészlettel tudnak nyomtatni. Ekkor az egyes betűk alakjának geometriai információit tároljuk. Ez '''vektorfontnak''' nevezzük. A [[TrueType]] fontok is ilyenek.
 
Egy adott fontnak különböző változatai vannak: dőlt (kurzív), vastag (félkövér), aláhúzott, duplán aláhúzott, áthúzott, kiskapitális, kapitális, felső index, alsó index. A változatok kombinálhatók.
90 ⟶ 91 sor:
 
====Behúzás====
Meghatározza, hogy hogy a margókhoz mérten a szöveg mennyivel kezdődjön beljebb balról, illetve mennyivel legyen beljebb jobbról. Az első sorhoz külön érték adható meg a bal oldali behúzáshoz.
 
====Szöveg igazítása====
106 ⟶ 107 sor:
A tördelési eljárás segítségével lehet az oldalakon a szöveget, címeket, képeket és egyéb illusztrációkat, dekorációs elemeket végleges formába rendezni. A tördelés során a különböző cikkeket úgy kell elrendezni az oldalon, hogy az egyes cikkek jól elkülönüljenek egymástól és az illusztrációkkal, képekkel kiegészítve az elkészült oldal egységes benyomást keltsen az olvasóban.
 
A tördelés, lényegében a nyomdai előkészítés „segédmunkája”.
 
A tördelés a nyomdai előkészítői tevékenység egy fázisa, általában nem igényel nagy szaktudást, aki már szerkesztett egy dokumentumot, az már lényegében véve tördelte a szöveget.
 
Mesterpéldány, és tördelési útmutató segítségével lehet a munkát elvégezni.
 
Az útmutató tartalmazza, hogy melyik fejezethez, melyik szöveg, grafika, és kép társul. Általában mappákba helyezik el az útmutatásban szereplő anyagokat.
 
- A könyv írója, a főszerkesztő elmondja, hogy melyik oldalon mi legyen.
- A szövegeket az aktuális fejezet írója írja, és korrektúrázza.
- A fényképeket a fényképészek adják át a grafikusnak, aki kiretusálja, és beállítja őket, ezt követően megküldi a tördelőnek, aki beilleszti azokat egy-egy “dobozba”„dobozba”. A szöveget is beilleszti, azokat szövegdobozba illeszti be.
 
==Tabulálás==
124 ⟶ 125 sor:
* A tabulátor ütközőkhöz utólag is illeszthetjük a szöveget úgy, hogy kurzorral a szöveg első karakterére állunk, majd a Tab billentyűvel a megfelelő ütközőhöz visszük.
* A nem kívánt vagy rossz helyre történt tabulálások a szövegben lévő tabulátor karakterek törlésével javíthatók.
* Ha megváltoztatjuk a tabulátor ütközők helyzetét akkor a tabulált szöveg vízszintes irányban változik, mert a szövegbe írt tabulátor karakterek követik az ütközőket. Ezáltal utólag változásokat eszközölhetünk.
A leggyakrabban használt tabulátor típusoktabulátortípusok:
* '''Balra ütköztető tabulátor''' Az ütközőtől jobbra helyezi el a szöveget, tehát az egymás alá tabulált szöveg oszlopának bal széle egy vonalban áll.
* '''Jobbra ütköztető tabulátor''' A szöveget a tabulátor ütközőtől balra helyezi el, vagyis jobbra ütközteti.
149 ⟶ 150 sor:
 
A létrehozható és alkalmazható stílusok típusai a következők:
* A bekezdésstílus a bekezdés megjelenésének jellemzőit határozza meg (például a szöveg igazítását, a tabulátorokat, a sortávolságot és a szegélyeket), illetve a karakterformázást is befolyásolhatja.▼
 
* A karakterstílus a bekezdésen belüli kijelölt szövegre van hatással (például betűtípus, betűméret, félkövér és dőlt formázások).▼
▲ A bekezdésstílus a bekezdés megjelenésének jellemzőit határozza meg (például a szöveg igazítását, a tabulátorokat, a sortávolságot és a szegélyeket), illetve a karakterformázást is befolyásolhatja.
* A táblázatstílus a táblázat szegélyeit, árnyékolását, igazítási beállításait és betűtípusait határozza meg.▼
▲ A karakterstílus a bekezdésen belüli kijelölt szövegre van hatással (például betűtípus, betűméret, félkövér és dőlt formázások).
* A listastílus a listák igazítását, számozását vagy listajeleit, valamint betűtípusát egységesíti.▼
▲ A táblázatstílus a táblázat szegélyeit, árnyékolását, igazítási beállításait és betűtípusait határozza meg.
▲ A listastílus a listák igazítását, számozását vagy listajeleit, valamint betűtípusát egységesíti.
 
A stílusokat a Stílusok és formázás munkaablakban hozhatjuk létre, jeleníthetjük meg és alkalmazhatjuk újra. A közvetlenül alkalmazott formázást is ebben a munkaablakban tárolja a program.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szövegszerkesztés”