„Szegedy Ignác (zalai alispán)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
18. sor:
A római katolikus nemesi mezőszegedi Szegedy család sarja. Apja, mezőszegedi Szegedy Ferenc, Veszprém vármegye alispánja, anyja, medgyesi Somogyi Rozália volt.
 
[[1781]]. [[szeptember 24.]]-étől [[Zala vármegye]] első alispánja. [[II. József magyar király]] [[1785]]. [[március 1.]]-jei dátummal felfüggesztette a megyék élén lévő főispánokat, egyidejűleg eddigi fizetésük folyósítását is megtiltotta a vármegyéknek, és ezzel kezdte a vármegyereformját. Zala megye, és egyben a zágrábi kerület élére [[július 1.]]-jétől kezdődően [[Balassa Ferenc (bán, 1736–1807)|Balassa Ferenc]] grófot nevezte ki, akit a közgyűlés ez év [[július 18.]]-án iktatott be hivatalába. Ugyanaznap, [[1785]]. [[július 18.]]-án Szegedy Ignác lelépett az első alispáni posztjáról, és helyébe lépett nozdroviczki Nozdroviczky János, aki [[1790]]. [[április 7.]]-éig, azaz a jozefinista korszak végéig töltötte be a tisztséget. Szegedy IgnácA [[1785jozefinizmus]]-től visszavonultanalatt élta közigazgatás és az ötvösiigazságszolgáltatás birtokán.<ref>Molnárelkülönöltek; András.addig a vármegye alispánja elnökölt a sedrián (2000ítélőszéken), Zalaazonban megyea archontológiájacsászár 1338-2000két újabb [[1786]] [[november 30.]] Zalaegerszegés [[1787]].</ref><ref>Felhő Ibolya:[[július Az19.]]-ei úrbéresrendeleteivel birtokviszonyokbeteljesődött Magyarországonközigazgatás Máriaés Teréziaa korában.jogszolgáltatás Dunántúlszétválasztása; Zalában [[Farkas János (Budapestfőjegyző)|boldogfai Farkas Jánost]] ([[1741]]–[[1788]]), 1970az addigi vármegyei főjegyzőt, a Zala vármegyei Ítélőszék elnökévé nevezték ki ("''Incyti Sedis Iudiciaria Comitatus Szaladiensis Praeses''")</ref>, és ezzel a vármegye legmagasabb igazságügyi hivatalt ő töltötte be a közigazgatással foglalkozó nozdroviczki Nozdroviczky János mellett.
 
Szegedy Ignác [[1785]]-től visszavonultan élt az ötvösi birtokán.<ref>Molnár András. (2000) Zala megye archontológiája 1338-2000. Zalaegerszeg.</ref><ref>Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)</ref>
 
==Házassága és gyermekei==
Felesége, a [[Rosty család|barkóczi Rosty család]]ból származó barkóczi Rosty Katalin Rozália ([[1753]]-[[1787]]),<ref name="rostykatakeresztelő">{{Cite web|url=https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:XZ9R-Y9P|title=familysearch.org Rosty Katalin keresztelő adatlapja (boldogfai Farkas Ákos adattárából)}}</ref><ref name="valló">{{Cite web|url=http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_GYMS_Gysz_1933/?query=SZO%3D(rosty)&pg=224&layout=s|title=Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.IV. évfolyam. 7-9. szám. 1933. szeptember-novemberADATTÁRGéfin Gyula: Kisfaludy Sándor kiadatlan levelei. (1. közlemény) - Rosty katalin halálának a dátuma}}</ref> barkóczi [[Rosty Ferenc]] ([[1718]]-[[1790]]) vasi alispán, királyi tanácsos és bajáki Bajáky Katalin (1726-1782) lánya volt. Házasságukból született: