„Zsinórférgek” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a {{Sablon:Taxonbar}} terítése, kilencedik fázis (WP:BÜ), apróbb javítások |
a világ leghosszabb állata |
||
17. sor:
| wikicommonscat = Nemertea
}}
A '''zsinórférgek''' ''(Nemertea)'' az állatok ''(Regnum [[Animalia]])'' egyik törzse. 1997-ig mintegy 850 fajukat ismerték meg.
== Megjelenésük, felépítésük ==
A zsinórférgek teste fonálhoz, zsinórhoz hasonló. Legtöbb fajuk kis és közepes testméretű állat, hosszuk a néhány mm és az 1 m közé esik. Belső szerveiket ''[[bőrizomtömlő]]'' veszi körül. A külső hámréteg csillós, alatta az izomréteg hosszanti és keresztirányú rostokból áll.
28 ⟶ 29 sor:
Idegrendszerük 2 pár – hasi és háti – idegdúcból, garatideggyűrűből és hosszanti idegtörzsből áll. Érzékszerveik közül a szemek (egyszerű szemek) és oldalszervek (kemoreceptorokkal) a legfontosabbak.
A zsinórférgek szinte kivétel nélkül váltivarúak, ivarszerveik felépítése egyszerű. Külső megtermékenyítéssel szaporodnak. Posztembrionális fejlődésük nagyrészt közvetlen, egyes csoportoknál azonban csillós ''(pilidium)'' vagy [[Desor-féle lárva|Desor-féle lárvák]] jelennek meg.
Az [[árva zsinórférgek]] ''(Anopla)'' [[Heteronemertea]] rendjének [[Lineidae]] családjába tartozó [[Lineus longissimus]]t tartják a világ leghosszabb állatának, amióta 1864-ben megtalálták egy 55 méteres példányát.<ref>[https://index.hu/tudomany/til/2019/09/11/vilag_legkisebb_allata_nyalkasporasok_myxobolus_shekel/ Bolcsó Dániel: Melyik a világ legkisebb állata?]</ref>
== Életmódjuk, élőhelyük ==
A fajok nagy része tengerekben él, vannak azonban édesvízi és szárazföldi fajok is. Szinte kivétel nélkül [[Ragadozó életmód|ragadozók]]. Egyes fajaik tengeri gazdaállatokhoz, például [[csalánozók]]hoz, [[rákok]]hoz, [[kagylók]]hoz vagy [[zsákállatok]]hoz kötődnek. Így például az [[élősdi zsinórféreg]] ''(Malacobdella grossa)'' nevű faj, mely a ''Zirfea crispata'' kagylófaj [[köpeny (anatómia)|köpeny]]üregében
== Jegyzetek ==
* {{jegyzetek}}
== Források ==
* Papp L. 1997. Zootaxonómia (Egységes jegyzet). MTM – Dabas-Jegyzet p. 382.▼
* Rózsa L. 2005. Élősködés - az állati és emberi fejlődés motorja. Medicina Könyvkiadó Rt. p. 318.▼
==
▲A fajok nagy része tengerekben él, vannak azonban édesvízi és szárazföldi fajok is. Szinte kivétel nélkül [[Ragadozó életmód|ragadozók]]. Egyes fajaik tengeri gazdaállatokhoz, például [[csalánozók]]hoz, [[rákok]]hoz, [[kagylók]]hoz vagy [[zsákállatok]]hoz kötődnek. Így például az élősdi zsinórféreg ''(Malacobdella grossa)'' nevű faj, mely a ''Zirfea crispata'' kagylófaj [[köpeny (anatómia)|köpeny]]üregében élnek. Nem a kagyló szöveteivel, hanem a vízárammal érkező planktonikus szervezetekkel táplálkozik.
* {{itis|57411}}
▲* Papp L 1997. Zootaxonómia (Egységes jegyzet). MTM – Dabas-Jegyzet p. 382.
▲* Rózsa L 2005. Élősködés - az állati és emberi fejlődés motorja. Medicina Könyvkiadó Rt. p. 318.
{{Taxonbar}}
{{Portál|Biológia}}
|