„Kisszeben” változatai közötti eltérés

A monda szerint neve a közeli [[Tarkő]] urának Szabina nevű lányától származik, aki [[II. András magyar király|II. Endre]] hitvese lett volna és a király a várost az ő emlékére építtette.

A városkát a [[12. századbanszázad]]ban alapították. Virágkorát a [[12. század]] végén és a [[13. század]] elején élte ,[[flamandok|flamand]] telepeseinek köszönhetően. A város a [[tatárjárás]]kor elpusztult. Első írásos említése [[1248]]-ból származik. Lakói kezdetben főként mezőgazdaságból, később kézművességből éltek. Fejlődésére serkentőleg hatott, amikor [[1299]]-ben [[III. András magyar király|III. András]] király [[Nagysáros]]sal és [[Eperjes (Szlovákia)|EperjesEperjessel]]sel együtt adómentességet, vámszedési jogot, szabad bíróválasztási és ítélkezési jogot, valamint vadászati és halászati jogokat adott Kisszebennek. [[1406]]-ban [[Zsigmond magyar király|Zsigmondtól]] kapta további kiváltságait és [[szabad királyi város]] lett. A [[15. század]] végére Kisszeben [[Kassa|Kassával]], Eperjessel, [[Bártfa|Bártfával]] és [[Lőcse|Lőcsével]] együtt az öt legjelentősebb felvidéki város szövetségének az ún. "Pentapolis"nak a„Pentapolis” tagja lett. A kezdeti virágzás után a hanyatlás időszaka következett. A [[16. század]]ban elérte a [[reformáció]], melyet vallási harcok követtek. A város a [[kurucok|kuruc]] harcokban leégett, majd [[1709]]-ben a lakosság több mint fele [[pestis]]járvány áldozata lett, amely veszteséget azóta sem heverte ki. Az [[18481848–49-es forradalom és szabadságharc]]–[[1849|49]]-benban a város ifjúsága lelkesen vett részt a szabadságharcbanvett, ezért [[Kossuth Lajos|Kossuth]] „hű Szebennek” nevezte. A [[19. század]]ra azonban Kisszeben lényegében a jelentéktelenebb vidéki mezővárosok szintjére süllyedt.

[[Kép:Slovakia Sabinov 34.jpg|250px|jobbra|bélyegkép|Kisszeben -– utcarészlet]]

[[Fényes Elek]] geográfiai szótárában így ír a városról: ''"Szeben„Szeben, Cibinium, Sabinow, szabad kir. város, Sáros vmegyében, Eperjeshez éjszaknyugotra 2 mfdnyire, a Tarcsa vize mellett igen kies vidéken, 2590 tót lakossal, kik közt 1798 r., 200 g. kath., 576 evangel., 16 zsidó. Van kath. paroch. és 2 evangel. anyaszentegyháza, egy kegyesatyák collegiuma, gymnasiummal együtt, papiros malma. A város kőfallal van körülvéve; egyébiránt sok lent termeszt; sok és jó gyolcsot készit; borral kereskedik; gabonából, szilvából sok pálinkát főz. A szilva a házikertekben szokott megaszaltatni."”'' [http://www.fszek.hu/digitdoc/fenyes/root/0001/0018/0677-2579.html]

[[Kép:Slovakia Sabinov 25.jpg|250px|jobbra|bélyegkép|Kisszeben -– utcarészlet]]

== Népessége ==

1880-ban 2825 lakosából 2088 szlovák és 245 magyar anyanyelvű volt. Orkután 442 szlovák és 1egy magyar anyanyelvű élt.

1900-ban 3257 lakosából 2112 szlovák és 680 magyar anyanyelvű volt. Orkután 465 szlovák és 1egy magyar anyanyelvű élt.

1930-ban 4312 lakosából 3133 csehszlovák és 125 magyar volt. Orkután 593 csehszlovák és 1egy magyar élt.

1991-ben 1065710 657 lakosából 1010110 101 szlovák és 8nyolc magyar volt.

2001-ben 1229012 290 lakosából 1113711 137 szlovák és 7hét magyar volt.

[[2011]]-ben 12 710 lakosából 10 249 szlovák, 1162 cigány és 5öt magyar volt.

* Az óvárost egykor négyszög alakú fal övezte, melyetamelyet tornyok, bástyák erődítettek, melyek nagy része ma is áll, csupán a kapukat bontották le.

* Főterén áll a [[romanika|román]] kori, [[1461]]-ben leégett, [[1484]] és [[1518]] között [[gótika|gótikus stílusstílusban]]ban bővített [[Keresztelő János|Keresztelő Szent János]] tiszteletére szentelt plébániatemplom. [[1523]]-ban [[reneszánsz]] stílusban átalakították. [[Harangtorony|Harangtornya]] [[1657]]-ből való. Eredeti gótikus oltára [[Lőcsei Pál mester]] alkotása a budapesti [[Magyar Nemzeti Múzeum|Nemzeti MúzeumMúzeumban]]ban látható.

* [[Barokk]] piarista kolostora[[kolostor]]a az egykori ,[[1740]]-ben épített líceum helyén áll. [[1784]]-ben épült, ekkor költözött át az iskola a mai épületbe. Sok kiválóság tanult falai között.

* A városháza épülete.

* Evangélikus templom.

* Görögkatolikus templom.

[[Kép:Slovakia Sabinov 11.jpg|200px|jobbra|bélyegkép|Keresztelő Szent jános János-templom]]

* Itt született [[1796]]-ban [[Bartsch Ede]], [[Sáros vármegye]] főorvosa.

* Itt született, és itt hunyt el [[Czapkay Imre]] ([[1824]]-–[[1884]]) jogász, orvos, magyar szabadságharcos.

* Itt született [[1853]]. [[július 5.|július 5-én]] [[Csontváry Kosztka Tivadar]] festőművész, s az itteni kegyesrendiek algimnáziumában végezte tanulmányainak egy részét.

* Itt született [[1873]]. [[február 8.|február 8-án]] [[Szokolszky Rezső]] tanító, magyar királyi tanfelügyelő.

* Itt született [[1889]]. [[május 21.|május 21-én]] [[Kosáry Emmi]] operett-primadonnaoperettprimadonna és színésznő.

* Itt hunyt el [[1790]]. [[január 7.|január 7-én]] [[Wagner Károly (történész)|Wagner Károly]] [[Jézus Társasága|jezsuita]] szerzetes, történész, műfordító, egyetemi tanár.

*Pavol Mikula 1946: Pamätník dobrovoľného hasičského sboru v Sabinove 1874-1944. Sabinov.

*1914 Zászlószentelés Kisszebenben. In: Kalauz -– Körök, egyesületek, társulatok közlönye V/10-11, 303-306.