„Miklós Pál” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Sinológia: A 'Zen' a buddhizmus japán változata |
→Munkássága: a Kapujanincs végképp nem japanológia |
||
62. sor:
=== Sinológia ===
A Kínában eltöltött évei alatt az akkori kortárs kínai festőművészek élvonalával (Li Hsziung-caj, Li Ko-zsan, Li Ku-csan, Vang Csu-csiu, Csi Liang-ji, Csiang Csao-ho, Huan Pin-hung, Vu Co-zsen) baráti viszonyba került. Egyik leghíresebb könyve – ''A sárkány szeme. Bevezetés a kínai piktúra ikonográfiájába'' (Corvina, 1973) – ennek a „beavatott” tudásnak a gyümölcse. (A könyv lengyel, német és francia nyelven is megjelent, a tipográfiai megvalósítás is az ő munkája.) Megismerkedett az idős [[Csi Paj-si]]val, akit a [[20. század]] legnagyobb kínai művészének tartanak. (Könyve: ''Csi Paj-si.'') Egyetlen nem-kínaiként eljutott [[Tunhuang]]ba, ahol három hónapot töltött, naplójába belerajzolta az Ezer Buddha Barlangtemplomok falképeit. Könyve, ''A tunhuangi Ezer Buddha Barlangtemplomok'' (Magyar Helikon, 1959) világhírnevet hozott számára: a nemzetközi sinológia őt tekinti annak, aki Tunhuangot az európai kultúra számára újra felfedezte. [[Tőkei Ferenc]]cel megírta ''A kínai irodalom rövid története'' című monográfiát (Gondolat, 1960).
▲Megírta ''A Zen és a művészet'' című könyvét (Magvető, 1978), majd ennek folytatásaként a ''Kapujanincs átjáró''t (Helikon, 1987).
=== Vizuális kultúra ===
| |||