„Ádám Jenő (zeneszerző)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szülei neve. Házassági bejegyzésére mutató link.
1. sor:
{{más|Ádám Jenő (politikus)}}
{{Személy infobox
| név = Ádám Jenő
| típus =
| kép =
| képméret =
| képaláírás =
|születési név=
| születési név =
| születési hely = [[Szigetszentmiklós]]
| születési dátum = [[1896]]. [[december 12.]]
| halál helye = [[Budapest]]
| halál dátuma = [[1982]]. [[május 15.]] {{életkor-holt|1896|12|12|1982|05|15}}
| nemzetiség = [[Magyarok|magyar]]
| házastárs = [[Rőhmer Olga]] (1929)<ref>{{cite web|url=https:https://xn--hajdtnc-lwa7t.hu/2019/07/adam-jeno-elete-es-munkassaga/|title=Ádám Jenő élete és munkássága|work=hajdutanc.hu|accessdate=2019-09-11}}</ref>
| gyermekei = Mariann (1934-1950), Erika (1937-1983)
| szülei = Ádám István<br>Ónodi Aranka
| szakma = zeneszerző, <br />kóruskarnagy, <br />zenepedagógus
| munkái =
| kitüntetései = [[Kossuth-díj]]
|aláírás=
| alsablon =
| aláírás =
}}
'''Ádám Jenő''' ([[Szigetszentmiklós]], [[1896]]. [[december 12.]] – [[Budapest]], [[1982]]. [[május 15.]]) [[Kossuth-díj]]as [[zeneszerző]], kóruskarnagy, zenepedagógus és népdalgyűjtő.
23 ⟶ 26 sor:
[[Fájl:Ádám Jenő Moszkva tér 14.JPG|bélyegkép|263px|[[Emléktáblák Budapest XII. kerületében|Emléktáblája: Széll Kálmán tér 14.]]]]
 
Szigetszentmiklóson született Ádám István rendőr és Ónodi Aranka gyermekeként. Az [[első világháború]] során orosz [[hadifogság]]ban [[zenekar]]t, kórust szervezett, [[Taturszk]]ban zeneiskolát alapított. Hazatérve [[Kodály Zoltán]] zeneszerzés növendéke volt a [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneakadémián]], 1933-ban karmesteri-karnagyi diplomát szerzett [[Berlin]]ben, [[Felix Weingartner]] növendékeként. 1929-ben házasságot kötött Rőhmer Olga tanárnővel.<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DRFD-TZ?i=9 |title=Házasságkötési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 289/1929. folyószáma alatt |accessdate=2019-10-24}}</ref>
 
1929-től 1959-ig, nyugdíjazásáig volt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára. Már a kezdetektől kiemelkedően fontosnak tartotta az iskolai ének- és zeneoktatást, 1933-tól 1959-ig a középiskolai ének- és zenetanárképző tanszékvezetője és az operatanszak és az ének főtanszak vezetője is volt, két évtizedig vezette a főiskola énekkarát. Tanított népzenét, szolfézst, zeneelméletet, módszertant, kamaraéneket, dalirodalmat. Kulcsszerepet játszott a „[[Kodály-módszer]]” kidolgozásában és gyakorlatba ültetésében. Fő pedagógiai művében, az 1944-ben megjelent ''Módszeres énektanítás''ban már szerepeltette a később Kodály-módszerként világszerte elterjedt metódust (Ádám Jenő ezt „magyar metódusnak” nevezte). Fontos kiadványként kell szólni a Kodállyal közösen, a teljes általános iskolai képzés (I–VIII. osztály) számára 1947–1948 között írt énektankönyv sorozatot.