„Honthy Hanna” változatai közötti eltérés

'''Honthy Hanna''' (eredetileg ''Hügel Hajnalka'', ''Hajnal Hajnalka''; [[Budapest]], [[1893]]. [[február 21.]]<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-YS8R-S6F?i=68&cc=1743180&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AXZC4-RPT |title=Születési bejegyzése a józsefvárosi római katolikus keresztelési akv. 530/1893. folyószáma alatt |accessdate=2019-10-28}}</ref> – [[Budapest]], [[1978]]. [[december 30.]]) [[Kossuth-díj]]as [[Színész|színművésznő]], operettprimadonna, [[Magyarország Érdemes Művésze díj|érdemes]] és [[Magyarország Kiváló Művésze díj|kiváló művész]].

Hügel János nagyváradi születésű nyomdász és Hanrich Emma varrónő lánya, élete az [[Budapest VII. kerülete|erzsébetváros]]i (akkori nevén) Nefelejts utca egy földszinti udvari lakásából indult. 10 éves korában felvették az [[Magyar Állami Operaház|Opera]] balettiskolájába, de a szólókarrierhez nem volt megfelelő a testalkata. Egy gazdag mecénás segítségével színi tanulmányait magánúton végezte el 1914–15-ben [[Rákosi Szidi]], 1915–17-ben [[Bárdi Ödön]] tanítványaként, később a világhírű tenorista, [[Georg Anthes|Anthes György]] tanította énekelni. Tehetsége csak a kiinduló pont volt pályájához: hatalmas szorgalommal, minden lehetséges eszközzel küzdött egész életén át azért, hogy képességeihez mért szerephez jusson a magyar színjátszásban. Talán ő volt az utolsó igazi operettprimadonna, még idős korában is, csaknem élete végéig.

Rákosi Szidi színiiskolájának elvégzése után szerződtette a [[Erkel Színház|Népopera]], ahol a ''Tengerész Kató'' című operettben szerepelt, már mint Hajnal Hajnalka, de a várt átütő siker elmaradt. Ezután [[Pozsony]]ban, [[Debrecen]]ben lépett fel. Férjhez1919. július 29-én Debrecenben férjhez ment dr. Halmos Géza miniszteri tanácsoshoz, aki megalkotta számára a Honthy Hanna művésznevet.<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9PVK-5ZP?i=315 |title=Halmos Géza és Hügel Hajnalka házasságkötési bejegyzése a debreceni állami akv. 944/1919. folyószáma alatt |accessdate=2019-10-28}}</ref> 1922-ben elváltak. 1916-tól a főváros különböző színházaiban – [[Vígszínház]], [[Revü Színház]], [[Blaha Lujza Színház]], [[Király Színház]], [[Belvárosi Színház (1917–1951)|Belvárosi Színház]] – kapott szerződést.