„Barcza Elemér” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a {{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások
kiegészítés
1. sor:
 
{{SzemélyKatona infobox
| név = Barcza Elemér
| kép =
|képméret=
| képaláírás =
| beceneve =
|születési név=
|születési hely=születés helye =[[Komárom (Magyarország)|Komárom]]
| születési dátum =[[1904]]. [[szeptember 13.]]
| halál helye =[[Buenos Aires]]
| halál dátuma = [[1987]]. [[július 13.]] {{Életkor-holt|1904|9|13|1987|7|13}}
| nemzetisége = [[magyarok|magyar]]
|nemzetiség={{Magyarország}}]
| fegyvernem =tüzérség
|házastárs=
| szolgálati idő =1928.08.20-1945 (?)
|szakma=[[Lovaglás]]
| rang =őrnagy
|aláírás=
| egysége = 2. Tüzérosztály, 1. Gyalogezred, 1. Tüzérosztály
| csatái = [[második világháború]]
| kitüntetései =
| rokonai =
| polgári foglalkozása =lovaglótanár, lótenyésztő
}}
Nagyalásonyi '''Barcza Elemér''' ([[Komárom (Magyarország)|Komárom]], [[1904]]. [[szeptember 13.]]–[[Buenos Aires]], [[1987]]. [[július 13.]]) - honvédmagyar katona, olimpikon és lovaglótanár. Az [[rendfokozatAz 1936. évi nyári olimpia magyarországi résztvevőinek listája|őrnagy1936. évi nyári olimpia résztvevője]], olimpikonde ellenszegülés miatt nem ért el helyezést.
 
== Élete ==
A gimnáziumot [[Keszthely]]en végezte. A [[Magyar Úszó Egyesület|MÚE]] és a [[Budapesti EAC|BEAC]] sikeres úszója. 1928. augusztus 20-án kezdte meg tényleges katonai szolgálatát. 1928. szeptember 1-jén előléptették főhadnaggyá. 1928–1931 között különböző beosztásokban [[Tüzérség|tüzértisztként]] szolgált. 1931–1932-ben végezte el az örkénytábori Lovagló Tanárképző és Hajtóiskolát. 1933. augusztus 1-től a 2. Tüzérosztálynál, 1934. július 1-től az 1. Gyalogezrednél szolgált.
 
Az [[1936. évi nyári olimpiai játékok]]on Berlinben a [[díjugratás]] egyéni és csapatversenyében indult. Egyéniben „Kópé” nevű lova háromszor ellenszegült, így a [[Lovaglás az 1936. évi nyári olimpiai játékokon|versenyből]] kizárták őket. A csapat további tagjai [[Platthy József]] és [[Szepessy-Schaurek Ottmár]] voltak, akik az ellenszegülés miatt szintén visszaléptek a további küzdelmektől. 1937. augusztus 1-től az 1. Tüzérosztálynál [[Budapest]]en, szolgált és 1939. május 1-jén századossá léptették elő. 1940. december 1-től a hajmáskéri Tüzér Gyakorló és Kiképző Tábor állományában, 1941. október 1-jétől a Tábori Tüzér Lőiskola állományában szintén Hajmáskéren, majd 1944. július 1-től a [[losonc]]i 21. Tábori tüzérosztálynál szolgált. 1943. augusztus 1-jén léptették elő őrnaggyá. Katonai szolgálata mellett a lovassport iránt elkötelezett volt és részt vett az olimpiai lovascsapatok felkészítésében.
A gimnáziumot [[Keszthely]]en végezte. A [[Magyar Úszó Egyesület|MÚE]] és a [[Budapesti EAC|BEAC]] sikeres úszója. 1928–1931 között tüzértisztként szolgált. 1931–1932-ben a Lovagló Tanárképző és Hajtóiskola tagja. 1933-tól egészen a [[második világháború]] befejezéséig különböző [[Tüzérség|tüzér]] beosztásokat látott el [[Budapest]]en, [[Hajmáskér]]en és [[Losonc]]on. A háború végén [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] fogságba esett, szabadulása után [[Párizs]]ban [[Fényképezés|fotóriporterként]] tevékenykedett. [[1948]]-ban [[Argentína|Argentínába]] távozott, saját birtokán lovaglótanár, lovakat képzett díjugratásra. Tanított a Club Alemaniában és a Club Hipicóban is. Végakaratának megfelelően, hamvait Keszthelyen, a Szent Miklós temetőben helyezték.
 
A [[második világháború]] végén [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[Hadifogság|hadifogságba]] esett. Pár hónap után szabadon engedték és akkor úgy döntött, hogy nem tér haza, hanem kivándorol. [[Párizs]]ban [[Fényképezés|fotóriporterként]] dolgozott, a témái a lóversenyek voltak. 1948-ban [[Argentína|Argentínába]] távozott, ahol birtokot vett magának és lovakat képzett ki [[díjugratás]]ra. A kiképzett lovakat dél-amerikai országokba ([[Chile|Chilébe]], [[Bolívia|Bolíviába]] és persze Argentínába) adta el. Az üzlet igen sikeres volt. Később feladta ezt a vállalkozását és [[Buenos Aires]]be költözött, ahol lovaglótanár lett. Tanított a Club Alemaniában és a Club Hipicóban is. Az 1970-es évek végén vonult nyugdíjba. Buenos Airesben hunyt el 1987. július 13-án. Végakaratának megfelelően, hamvait [[Keszthely]]en, a Szent Miklós temetőben helyezték el.
Az [[Lovaglás az 1936. évi nyári olimpiai játékokon|1936. évi nyári olimpiai játékokon]] lovaglásban, díjugrató egyéni és csapatversenyben indult. Egyéniben „Kópé” nevű lova háromszor ellenszegült, ezért kénytelen volt feladni a versenyt. Emiatt a csapat többi tagja ([[Platthy József]], [[Szepessy-Schaurek Ottmár]]) is visszalépett a további küzdelmektől. Vezetőként részt vett az olimpiai lovas csapatok felkészítésében..
 
=== Kitüntetései ===
Megkapta a Nagy Sportügyességi Jelvényt.
*Magyar Koronás Nagy Aranyérem
*[[Felvidéki Emlékérem]]
*[[Erdélyi Emlékérem]]
*Nagy Honvéd Sportügyességi Jelvény (1943)
 
==Irodalom==
*{{cite book |author=Győr Béla |year=2017 |title=Magyar lovasok az olimpiai játékokon |location=Budapest |publisher=Magyar Lovassport Szövetség |isbn=978-963-12-8628 |pagee= 16-17|accessdate=2019-11-24 }}
*Győr Béla–Klész László: Magyar hivatásos katonák az újkori olimpiai játékokon. Bp. 2002. – Személyi forrás.
 
== KülsőTovábbi hivatkozásokinformációk ==
*{{cite web|url=http://193.225.122.118/eletrajzilexikon/?dir=B|title=Barcza Elemér|accessdate=2016-5-20|publisher=eletrajzilexikon}}
*{{cite web|url=http://zaol.hu/sport/komarvarosi-kotodesu-olimpikon-1536810|title=Barcza Elemér|accessdate=2016-5-20|publisher=zaol.hu}}