Hrašćina SzentSzűz MiklósMária plébániáját már [[1334]]-ben említi Ivan zágrábi főesperes a zágrábi káptalan statutumában. <ref name=Buturac>''„Item ecclesia beate virginis de Hraschina”'', ''„Stephanus plebanus in Hraschyna”'' {{cite web |url=https://www.scribd.com/document/368568618/Buturac-Popis-srednjovjekovnih-župa-zagrebačke-županije-pdf|title= Popis srednjovjekovnih župa zagrebačbe županije 1334. i 1501. godine|accessdate=20180527|last=Buturac|first=Josip|publisher=Starine JAZU, 59/1984}}{{hr}}</ref> [[1501]]-ben István nevű plébánosát említik.<ref name=Buturac></ref> A plébániát [[1573]]-ban és [[1598]]-ban is említik.<ref name=Buturac></ref> A mai barokk templomot [[1675]]-ben építették. [[1751]]. [[május 26.|május 26-án]] 18 óra tájban egy rendkívüli természeti jelenség helyszíne volt a település, amikor vasmeteorit zuhant le a domoveci határban. A meteorit vasmagjának két 36,76 és 8,96 kg-os megtalált darabját Bécsbe szállították, ahol ma is őrzik. Az esemény nagy feltűnést keltett az akkori tudományos körökben, hiszen nyilvánvaló lett, hogy az égből is eshetnek kövek. Az esemény nagy lendületet adott a hasonló jelenségek kutatásának és a meteoritok gyűjtésének a múzeumok és királyi kutatóintézetek körében.
A településnek [[1857]]-ben 137, [[1910]]-ben 418 lakosa volt. Trianonig [[Varasd vármegye]] Zlatari járásához tartozott.
