„Krími Tatár Kánság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
→A kora újkorban: Link javítása. |
||
35. sor:
=== A kora újkorban ===
[[Fájl:Szigetvar 1566.jpg|thumb|upright|Krími tatárok az 1566-os török hadjárat résztvevői között.]]
Az oszmán-törökök a [[14. század]]ban tűntek fel a [[Balkán (térség)|Balkán]]on. 1484-ben a török sereg elfoglalta [[Akkerman]]t (Belgorod) és [[Kilija|Kiliát]], így terjeszkedésük során megközelítették [[Lengyelország a Jagellók korában (1386–1572)|Lengyelország]] területét.<ref>Ivanics 20. o.</ref> A kánság ekkor, [[II. Bajazid]] uralkodása alatt lépett szorosabb kapcsolatra a törökökkel. A jelenlegi kutatás szerint az [[Oszmán Birodalom]] és a Krími Kánság között sokkal inkább szövetségesi, mint vazallusi viszony mutatható ki.<ref>Ivanics 19. o</ref> Ettől kezdve a kánság csapataival támogatta a szultánt háborúiban, főként a balkáni, közép- és kelet-európai harcokban vettek részt. A nagyobb török főseregekkel gyakran több tízezer fős hordák voltak együtt. A tatár seregeket pedig gyakran török segélyhadak egészítették ki, akik megtámadták az ukrán, a litván és az orosz területeket is.
A zsákmány- és fogolyszerző háborúkon túl a kánok fő stratégiai célja az volt, hogy elismertessék magukat az Arany Horda jogutódjainak, ami egyaránt magában foglalta az [[Orosz Cárság]] és [[Lengyel–Litván Unió]] részéról megadott évi adó követelését és a Volga-vidéki kánságokra támasztott igényt. Azonban a Kazáni és az Asztraháni Kánság orosz kézre kerülése átrendezte Kelet-Európa erőviszonyait, amin a Moszkva felgyújtásával végződő 1571-es támadás sem tudott fordítani.
| |||