„Hellenizmus” változatai közötti eltérés

A „hellenizmus”, mint történeti fogalom gyakorlatilag közmegegyezésen alapul, nincsenek kézzelfogható idő- és térbeli korlátai. Felső időhatára általában az [[actiumi csata]] ([[i. e. 31]]). Addigra azonban a hellenisztikus kultúrák vagy [[Pártus Birodalom|Parthia]] ([[Mezopotámia|Mezopotámiától]] Kelet-[[Irán]]ig), vagy [[Római Köztársaság|Róma]] ([[Anatólia|Kisázsia]] és Közel-Kelet) kulturális hegemóniájában olvadtak fel, Egyiptomban pedig az ősi kultúra idomította magához a hellénséget. I. e. 31-ben a hellenisztikus kultúra már sehol sem létezett, III. Alexandrosz halálakor még sehol sem – bizonyos mértékig kivéve Egyiptomot, Boszporoszt, valamint magát Rómát, ahol azonban a hellenizmus jóval korábbi eredetű, és inkább kapcsolható a korai görög gyarmatosításhoz, mint a későihez.

 

 

A görögség ez idő tájt hasonló diaszpórákat alkotott, mint korábban az asszírok, későbben pedig a zsidók. A korai görög gyarmatosítás következményei [[Ókori Egyiptom|Egyiptomban]] és az [[etruszkok|etruszk]]-[[latinok|latin]] területeken váltak a leglátványosabbá, hatásai végigkövethetők az [[ókor]] folyamán. Hasonlóan a görög gyarmatvárosok görögségének hatása látható [[Küréné]] környékén és a későbbi [[Boszporoszi Királyság]]ban.