„Bagratida-dinasztia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
23. sor:
Történetük elválaszthatatlanul egybekötődött [[Grúzia#Történelem|Grúzia történelmével]]. Az uralkodást Grúzia délnyugati részének és az araboktól visszahódított örmény-grúz mocsárvidék fejedelmeiként kezdték. A dinasztia állította vissza [[888]]-ban a grúz királyságot, amely a [[11. század|11.]] és a [[13. század]] között virágzott, számos környező területet vonva uralma alá. [[IV. Dávid grúz király|IV. Dávid]] és dédunokája, [[I. Tamar grúz királynő|Tamara]] királynő uralkodását a grúz aranykorként tartják számon: ebben az időszakban Grúzia birodalmat hozott létre és kultúrája is virágzott.
A Bagratidák [[feudalizmus|feudális]] állama a [[15. század]] végén darabokra szakadt és a három így létrejött királyságot - [[Kartli]]t, [[Kaheti]]t és [[Imereti Királyság|Imereti]]t a Bagratida-ház ágai uralták, egészen a [[19. század]] elejéig, amikor területeiket az [[Orosz Birodalom]] kebelezte be. A dinasztia főnemesi családként ezután is fennmaradt Grúziában, az [[1917]] februári orosz forradalomig. Amikor [[1921]]-ben Grúzia a [[Szovjetunió]] uralma alá került, a család sok tagja Európa országaiba kényszerült kivándorolni. Az egyik Bagratida-ág ma is Grúzia királyi házának nevezi magát.
Örökségük máig kíséri Grúziát. A Bagratida monarchia nyújtotta önazanosságtudat és szimbólumai kulcsszerepet játszottak a grúz nemzet kialakulásában. A kultúra és a tudás támogatói voltak, fontos szerepet játszva a grúz művészet és irodalom jelentős alkotásainak megszületésében.
| |||