„Szabó Gábor (biológus)” változatai közötti eltérés

Szülei: Szabó Gyula körorvos és Schwartz Frida voltakfia.<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QS7-89QF-3V63 |title=Szülei házasságkötési bejegyzése a sárospataki polgári házassági akv. 69/1922. folyószáma alatt |accessdate=2020-02-20}}</ref> 1944-ben érettségizett a sárospataki református kollégium angol tagozatán. 1945–1951A közöttháború alatt őt és családját deportálták. Szülei és bátyja a holokauszt áldozatai lettek. Ő tizenhárom hónapot töltött koncentrációs táborokban, majd hazatért és beiratkozott a [[Debreceni Orvostudományi Egyetem]]<nowiki/>re, melynek 1945 és 1951 között hallgatója volt.<ref>Orosz László: Szabó Gábor – Megemlékezés (1997) Magyar Tudomány – A MTA folyóirata [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/AkademiaiErtesito_MATUD_1997/?pg=1030&layout=s Online elérhető]</ref> 1948–1951 között a Debreceni Orvostudományi Egyetem Gyógyszertani Intézetének demonstrátora volt. 1951-től foglalkozott mikrobiális genetikával. 1951–1956 között a DOTE Gyógyszertani Inézetének aspiránsaként dolgozott az antibiotikum-osztályon. 1956-ban [[Moszkva|Moszkvában]] volt tanulmányúton. 1956–1963 között a DOTE Biológiai Tanszék, illetve Intézet egyetemi docense volt. 1959-ben Cambridge-ben vendégkutató volt. 1963–1993 között a Biológiai Intézet igazgatójaként dolgozott. 1963–1996 között egyetemi tanár volt. 1963–1966 között a DOTE oktatási rektorhelyetteseként dolgozott. 1964-ben a Humángenetikai Intézetben tanult Koppenhágában. 1971–1972 között [[New York]]-ban, Rockefeller Egyetemen volt vendégkutató. 1973–1979 között a DOTE rektora volt. 1987–1991 között a WHO főigazgatóságának tudományos tanácsadójaként tevékenykedett. 1990–1993 között a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke volt. 1990-től az Academia Europaea tagja volt.