„Hirosima és Nagaszaki bombázása” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kép |
Infobox |
||
1. sor:
{{Csata infobox
| }}
[[Fájl:Atomic bomb 1945 mission map.svg|bélyegkép|jobbra|250px|Az atombombákat ledobó gépek útja]]
A
A japán városokat leromboló [[szőnyegbombázás|gyújtóbombás hadművelet]] után a [[Szövetséges hatalmak a második világháborúban|szövetséges erők]] már Japán inváziójára készültek (ez volt az ''[[Operation Downfall]]'', a ''Bukás-hadművelet''). A háború az
1945 augusztusára a szövetségesek [[Manhattan terv]]e már túl volt az [[nukleáris fegyver|atombomba]] kifejlesztésén és tesztelésén, és az amerikai légierő ''509. összetett csoport''ja már rendelkezett olyan, a ''Silverplate'' fedőnév alatt felkészített [[B–29 Superfortress|B–29]]-esekkel, amelyek képesek voltak azt el is juttatni a [[Mariana-szigetek]]i Tinianról Japánig. Mivel Japán nem reagált, ezért [[Harry S. Truman]] amerikai elnök elrendelte a bombázást. Augusztus 6-án [[Hirosima|Hirosimára]] egy ''[[Little Boy]]'' nevű, [[urán]] töltetű, majd 9-én [[Nagaszaki]]ra egy ''[[Fat Man]]'' típusú, [[plutónium]] töltetű atombombát dobtak le, előbbit az ''[[Enola Gay]]'', utóbbit a ''[[Bockscar]]'' bombázó fedélzetéről. A bombázások utáni négy hónapban Hirosimában {{szám|90000}}-{{szám|166000}}, Nagaszakiban {{szám|60000}}-{{szám|80000}} ember hunyt el a bombázások hatásainak következtében, nagyjából felük a bombázások napjain. A következő hónapokban számtalan ember halt bele a
Augusztus 15-én, hat nappal Nagaszaki bombázása után, és hét nappal a [[Szovjetunió]] hadüzenetének bejelentése után, Japán feltétel nélkül megadta magát a szövetséges erőknek. A megadási nyilatkozatot szeptember 2-án írták alá, ezzel hivatalosan is lezárva a második világháborút. A bombázások szerepe a megadásban, és a felvetődő etikai, morális kérdések máig heves viták tárgyát képzik.
|