„Hirosima és Nagaszaki bombázása” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kép
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
Infobox
1. sor:
{{Csata infobox
 
[[Fájl:|kép=Atomic bombing of Japan.jpg
|bélyegkép|jobbra|250px|képaláírás=[[Gombafelhő]] Hirosima (balra) és Nagaszaki (jobbra) fölött]]
}}
[[Fájl:Atomic bomb 1945 mission map.svg|bélyegkép|jobbra|250px|Az atombombákat ledobó gépek útja]]
 
A Japánbankét található[[japán]] város '''Hirosima és Nagaszaki bombázása''' a [[második világháború]]t lezáró katonai művelet volt, 1945-ben. A bombázást az amerikai erőklégierő hajtottákhajtotta végre, és mindmáig ez a két eset az egyedüli példa [[nukleáris fegyver]]ek háborús alkalmazására.
 
A japán városokat leromboló [[szőnyegbombázás|gyújtóbombás hadművelet]] után a [[Szövetséges hatalmak a második világháborúban|szövetséges erők]] már Japán inváziójára készültek (ez volt az ''[[Operation Downfall]]'', a ''Bukás-hadművelet''). A háború az európai[[európa]]i hadszíntéren véget ért, amikor a [[Harmadik Birodalom|náci Németország]] 1945. május 8-án aláírta a fegyverletételi nyilatkozatot, de a [[csendes-óceáni hadszíntér]]en tovább folyt. Az [[Egyesült Királyság]]gal és a [[Kínai Köztársaság]]gal karöltve, július 26-án az [[Amerikai Egyesült Államok]] a [[potsdami nyilatkozat]]ban határozottan felszólította a japán fegyveres erőket a feltétel nélküli megadásra, „gyors és teljes pusztulással” fenyegetve, ám ezt a szigetország kormánya figyelmen kívül hagyta.
 
1945 augusztusára a szövetségesek [[Manhattan terv]]e már túl volt az [[nukleáris fegyver|atombomba]] kifejlesztésén és tesztelésén, és az amerikai légierő ''509. összetett csoport''ja már rendelkezett olyan, a ''Silverplate'' fedőnév alatt felkészített [[B–29 Superfortress|B–29]]-esekkel, amelyek képesek voltak azt el is juttatni a [[Mariana-szigetek]]i Tinianról Japánig. Mivel Japán nem reagált, ezért [[Harry S. Truman]] amerikai elnök elrendelte a bombázást. Augusztus 6-án [[Hirosima|Hirosimára]] egy ''[[Little Boy]]'' nevű, [[urán]] töltetű, majd 9-én [[Nagaszaki]]ra egy ''[[Fat Man]]'' típusú, [[plutónium]] töltetű atombombát dobtak le, előbbit az ''[[Enola Gay]]'', utóbbit a ''[[Bockscar]]'' bombázó fedélzetéről. A bombázások utáni négy hónapban Hirosimában {{szám|90000}}-{{szám|166000}}, Nagaszakiban {{szám|60000}}-{{szám|80000}} ember hunyt el a bombázások hatásainak következtében, nagyjából felük a bombázások napjain. A következő hónapokban számtalan ember halt bele a sugárbetegségbe[[sugárbetegség]]be, az égési sérülésekbe, és az egyéb sebesülésekbe, vagy a sugárzás következtében kialakult egyéb betegségekbe. Bár Hirosimának volt jókora helyőrsége is, mindkét városban többségükben civilek vesztették életüket.
 
Augusztus 15-én, hat nappal Nagaszaki bombázása után, és hét nappal a [[Szovjetunió]] hadüzenetének bejelentése után, Japán feltétel nélkül megadta magát a szövetséges erőknek. A megadási nyilatkozatot szeptember 2-án írták alá, ezzel hivatalosan is lezárva a második világháborút. A bombázások szerepe a megadásban, és a felvetődő etikai, morális kérdések máig heves viták tárgyát képzik.