„Gnoszticizmus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Ez most hogy jött ide? |
a forrás szakasz címének javítása (WP:BÜ) és egyéb apró javítások AWB |
||
40. sor:
* Jézus csak [[doketizmus|doketikus]], látszólagos emberi testet öltött; emberi léte és szenvedése csupán látszólagos volt, nem valóságos
* nagy hangsúlyt helyeznek a gnózisra ([[üdvözítő]] tudás)
* a [[Preegzisztencia|preegzisztens]] ember vagy [[lélek]] eszméje. E szerint eredetileg az ember magasabb rendű lény volt és méltóságban felülmúlta az angyalokat is. Minden emberben megvan most is az isteni szikra ([[Transzcendencia|transzcendens]] én), amelyet a gnózis lobbanthat fel benne.<ref name="Marton József 2004">Marton József: A keresztény ókor, 96. old, 2004, Mentor Kiadó</ref>
A gnoszticizmus feladta a leckét azzal, hogy a gonoszt az isteni szférába helyezte el, nem pedig az emberi lényben, ugyanakkor összekapcsolta az anyagi világgal.{{refhely|Everett Ferguson: A kereszténység bölcsője, 257-258. old.}}
50. sor:
Az [[Ind filozófia|ind filozófiáktól]] eltérően ''([[upanisadok]], [[Szánkhja]]-[[jóga]], [[buddhizmus]])'' – amelyek gondosan kerülik, hogy az emberek elfajzásának végső okát szóba hozzák – a gnosztikusok által tanított megváltó tudás elsősorban egy ''titkos'' ''(a be nem avatottak előtt titokban maradó)'' történet feltárása: a világ eredete és teremtése, a rossz eredete, az emberek megmentéséért földre szállt isteni Megváltó drámája és a [[transzcendens]] Isten végső győzelme, ami a történelem végével és mindenség pusztulásával válik kézzelfoghatóvá.<ref>Mircea Eliade: Vallási hiedelmek és eszmék története → A gnoszticizmus megközelítései</ref>
Krisztus fellépését valamennyi gnosztikus rendszer a történelem nagy fordulópontjának tartotta, amellyel a – kozmikus folyamatként értelmezett – megváltás elkezdődött. A megváltás lényege az anyagvilágba zárt fényszikrák kiszabadítása az anyagból és visszajuttatása a plérómába, a fény országába. Hogy ez megtörténhessen, a világban megjelent egy magasabb rendű [[eón]], a Logoszeón, Krisztus, aki a felszabadító tudást, a gnósziszt közölte az emberekkel. A gnosztikus megváltás nem kegyelem, hanem az én tökéletes birtoklásához eljutás, az önismeret. Ez megköveteli a világtól való tökéletes elszakadást, a léleknek a testből, az anyagból való kiemelkedését, szigorú [[aszkézis]] vagy esetleg a testet tönkretevő kicsapongások által.<ref
A [[Nag Hammádi-i lelet]]ek gyakran utalnak aszkéta-létformára.
59. sor:
Az egyházatyák a [[Szamaritánusok|szamaritánus]] ''goétész'' [[Doszitheosz]] és mások mellett mindenekelőtt [[Simon mágus]]t tartották úttörőnek. Simon és az őt kísérő Heléna alakjában a 2. századi szimóniánusok egy férfi és egy női isten [[inkarnáció]]ját tisztelték. Simon leghíresebb tanítványa [[Menandrosz (gnosztikus)|Menandrosz]] {{Wd|Q10328616}} volt.{{refhely|Karl Heussi: Az egyháztörténet kézikönyve}}
Valódi gnosztikus elemeket figyelhetünk meg [[Kerinthosz]]nál {{Wd|Q447428}}, aki [[100]] körül élt [[Epheszosz]]ban. Úgy ábrázolta Krisztust, mint isteni szellemet, amely nem egyezik Jézus emberi személyével.{{refhely|David Douglas: Eltűnt kultuszok atlasza}} Ő már különbséget tett a legfőbb isten és az angyalszerű [[Démiurgosz]] között.{{refhely|Karl Heussi: Az egyháztörténet kézikönyve}} Démiurgosznak tulajdonította az anyagi világ megteremtését, habár a legtöbb gnosztikustól eltérően az ő Démiurgosza szent volt.{{refhely|David Douglas: Eltűnt kultuszok atlasza}} Azt tanította a keresztényeknek, hogy tartsák be a zsidó törvényeket, és hitt Krisztus [[Krisztus második eljövetele|második eljövetelében]].{{refhely|David Douglas: Eltűnt kultuszok atlasza}}
Kiemelhetjük az [[elkasziták]]at {{Wd|Q1331657}}, mely irányzatot ''[[Elkasai]]'' {{Wd|Q3051315}} alapította [[Traianus római császár|Traianus]] császár idején. Felfogásukban zsidó és zsidókeresztény elemek keveredtek különféle szinkretista vonásokkal: az első keresztség mellett 2. keresztség a bűnök bocsánatára; gyakori rituális alámerítkezés; a mózesi törvények nagyra értékelése, de a véres áldozat elvetése; Jézus Messiás voltának elismerése, de [[Pál apostol|Pál]] apostol elutasítása; [[asztrológia]], [[mágia]]; [[úrvacsora]] bor nélkül; Jézus az első ember vagy a legfőbb arkangyal utolsó [[inkarnáció]]ja stb. {{refhely|Karl Heussi: Az egyháztörténet kézikönyve|37. o.}} Szent könyvük, amelyet maga Elkasai írt [[Arámi nyelv|arám]] nyelven, elveszett. [[400]] körül még találkozunk a mozgalommal a [[Holt-tenger]] vidékén ''(szampszeusok, azaz napimádók)''. {{refhely|Karl Heussi: Az egyháztörténet kézikönyve|37. o.}}
93. sor:
[[Carl Gustav Jung]] önéletrajza azt tanúsítja, hogy a gnoszticizmus hatással volt a gondolkodására.<ref>Akadémiai Kiadó: Világvallások → gnoszticizmus; 2009</ref>
A [[vallástörténet]] és a [[teológia]] tudományos és elméleti megközelítése mellett, napjainkban is számos gnosztikus csoport és mozgalom tevékenykedik, ilyenek például az [[antropozófia]], a [[rózsakeresztesek]], a [[New Age]] mozgalom,<ref name="ReferenceA"/> továbbá gnoszticizmusra bukkanunk a [[szinkretizmus]] fémjelezte [[Ezoterika|ezoterikában]] és az [[ezoterikus kereszténység]]ben is.
A [[Közel-Kelet]]en a [[mandeusok]] maradtak fenn gnosztikus szektaként.
120. sor:
* '''[[Szent Epiphaniosz]]''': (kb. 315 – 403) Ciprus metropolitája volt. Egyiptomban közelről is megismerkedett a Barbéló-gnosztikusokkal. Kicsapongó szertartásaik miatt feljelentést tett ellenük az egyházi hatóságoknál, minek következtében 80 titkos gnosztikust kizártak a keresztény közösségből. A gnózist görög nyelvű ''Panarion'' című műve támadja.
* Több keresztény szerző művében is találhatóak még a gnózissal foglalkozó részletek: például '''[[Quintus Septimius Florens Tertullianus|Tertullianus]]''' (kb. 160 – 225) és '''[[Alexandriai Szent Kelemen]]''' (kb. 150 – kb. 215).
== Jegyzetek ==
| |||