„Sziklarajz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a forrás szakasz címének javítása (WP:BÜ) és egyéb apró javítások AWB |
|||
11. sor:
A sziklavésetek az egykori állatvilágot és az állatok lábnyomait örökítik meg. Voltak köztük fókák, elefántok, orrszarvúk. Ez a terület ma félsivatag.
A sivatag számos pontján talált rajzok, ott az egykori csapadékosabb időszakról tanúskodnak. A rajzok készítői a jól faragható [[homokkő]] sziklákon örökítették meg amit láttak és amilyen körülmények között éltek.
A kb. 2500 twyfelfonteini sziklaábrázolás különlegessége, hogy egyetlen helyen több korból is találhatók rajzok. Namíbia legmagasabb hegysége, a [[Brandberg]] gránitsziklái között lelhető fel az egyik legnevezetesebb sziklarajz, a [[White Lady]] - [[Fehér asszony]]. Kiderítették, hogy a fehér alak nem nő, hanem férfi, és nem fehér, hanem fekete.
== Szaharai sziklarajzok ==
Mintegy 8-10 ezer évvel ezelőtt a [[Szahara]] területén a mainál jóval barátságosabb éghajlat uralkodott. A fákkal tarkított tájon vadászó-gyűjtögető embercsoportok tanyáztak. A vadászok életmódjáról nem csak az elhagyott táborhelyeken talált csontdarabkák árulkodnak. A sivatag számos pontján sziklarajzok és sziklavésetek bizonyítják, hogy ezen a vidéken egykor elefántok, zsiráfok, oroszlánok, struccok stb. éltek.
Az [[algéria]]i [[Tasszili-hegység]] sziklafestményeiről sokat megtudhatunk az őskori vadászokról: ruházatuk egy köténykéből állt, fegyverzetük azonban igen változatos volt. A vadászokat husánggal, íjjal, dárdával vagy egy nagyméretű villával ábrázolták. A festmények rendeltetéséről különböző elméletek születtek. Vannak, akik mitikus jelenetek ábrázolását, mások a vadászok sikerét befolyásoló mágikus alkotásokat, egy sámán hallucinációit látják bennük.
A Szaharában számos későbbi alkotással is találkozhatunk. A különböző korokban keletkezett képek különböző kultúrákról mesélnek. A gyakran egymásra festett alkotások közül nem nehéz elkülöníteni a szarvasmarhafélék pásztorainak korszakát, vagy a szekeres-lovas pásztornépek korát.
Az [[egyiptom]]i [[Uweinat-hegység]] és a [[Gilf Kebir]] egyes sziklarajzait neves Szahara-kutatónk, [[Almásy László]] fedezte fel.
38. sor:
A festmények elkészítéséhez a művészek igen változatos technikákat alkalmaznak. A festékek alapanyagait többnyire vízzel vagy nyállal keverik, a kész festéket egyszerű ecsettel, bottal, vagy puszta kézzel viszik fel a sziklákra. Egyes művészek összeszorított ajkaikon keresztül fújják a falra a festéket, ezzel a festékszóróhoz hasonló hatást érnek el.
==
* Lerner Balázs – Lerner János: Regélő kövek, Kiadó: Pannon-Literatúra Kft., 2007, {{ISBN|963-967-757-4}}
| |||