„Technofóbia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Átírás |
|||
4. sor:
A technofóbiának több definíciója is használatos:
* A '''technofóbia''' jelentheti a modern technológia használatától való idegenkedést vagy félelmet. A negatív érzelem egyik fő oka a technikai ismeretek hiánya, ami a használathoz is elengedhetetlen.
* Másrészt a '''technofóbia''' jelentheti a modern technológiai fejlődés hatásaitól való idegenkedést vagy félelmet. Ez esetben az ok lehet szintén a technikai ismeret hiánya, de ez nem kizárólagos tényező, mert akár egzisztenciális félelmek is állhatnak a negatív érzelmek mögött. Ilyen például az állásunk elvesztése vélt vagy valós technikai fejlesztés miatt (gyártósori robottechnika bevezetése). Vagy akár élet féltése az atomtechnikával szemben.
A fóbia megnyilvánulása lehet enyhe [[frusztráció]] és akár tettlegesség is, mint például a géprombolás. Technofóbiáról nem egy konkrét, hanem legalább egy csoport technikai eszközöktől való negatív érzelem esetén beszélünk. Az eszközök sokfélesége és összetettsége miatt ritka a minden technológiára kiható fóbia, jellemzően inkább - főleg az adott időben - fejlettebbnek számító eszközökre terjed ki az elítélő érzés.
12. sor:
A technikai eszközök fejlődése már a [[reneszánsz]] alatt és után megindul Európában (például korszerű hajók építése), de a gépi technológia fejlesztése és az attól való tömeges idegenkedés az ipari forradalom alatt és után jellemző.
Géprombolásról, már 1710-ből vannak feljegyzések. 1804-ben lyoni [[
A [[Luddizmus|ludditák]] 1811-1816 között az angliai, Nottingham grófságában munkanélküliek csoportja (korabeli megfogalmazás szerint: „dologkerülők”) csoportosan betörtek gyártelepekre és az ott üzemelő gépeket rombolták. A mozgalom - talán nem is létező - [[Ned Ludd]] nevű (korabeli utalások szerint mentális problémákkal küzdő) embertől kapta a nevét, aki a 18. sz. közepén élt Leicesterben. Egy alkalommal Ludd berontott egy házba, ahol harisnyaszövő gép működött és összetörte azt. A jelenség olyan komoly problémát jelentett, hogy 1811-ben olyan javaslat került a parlament elé, miszerint a szándékos szövőszék rombolókat halálbüntetéssel sújtanák. A javaslat nagy vitát kavart - többek között [[Lord Byron]] is ellene szólalt fel -, de mégis megszavazták. Végül 1813-ban enyhítették a büntetést 7-14 évig tartó deportációra. A mozgalom később több más országban is felüti a fejét.
== Technofóbia az irodalomban és filmekben ==
A [[sci-fi]] irodalom kedvelt témája a technofóbiát feszegető kérdések. [[Mary Shelley]] korai sci-fi műve a [[Frankenstein]] című könyve 1818-ban jelent meg. A könyv tanulsága, hogy ha az ember felelőtlenül jár el a tudomány által kapott hatalmával, az ellene fordulhat. [[Charlie Chaplin]] filmjében a [[Modern idők
Később a sci-fi irodalom egyik legtermékenyebb területe lesz a [[
== Lásd még ==
26. sor:
* [[Transzhumanizmus]]
==
{{jegyzetek}}
* [http://dictionary.reference.com/browse/technophobia dictionary.com - technophobia]
34. sor:
{{portál|pszichológia||orvostudomány|i }}
[[Kategória:Fóbiák]]
| |||