„Szmolnij Intézet” változatai közötti eltérés

A háromszárnyas palota 1806–1808 között épült [[Giacomo Quarenghi]] tervei alapján a Szmolnij területén, ahol korábban az [[orosz flotta]] szurokfőzői (a ''szmola'' jelentése gyanta, szurok) működtek. Egészen az [[1917-es októberi orosz forradalom]]ig a Szmolnij Intézet az orosz nemesi leányok nevelésére szolgáló oktatási intézmény volt, az [[Orosz Birodalom]] első oktatási intézménye, amelyet nőknek hoztak létre.

A [[1917-es oroszországi forradalmak|forradalmak során]], 1917. augusztusában az épületet a katona- és munkástanácsok foglalták el. A Szmolnij akkoriban még Szentpétervár külterületének számított, nem volt összefüggő lakónegyed közte és a városközpont között, emiatt ma főleg modern épületek veszik körül). 1917-ben a palotában rendezték meg a II. Összoroszországi Szovjetkongresszust, amely kiadta az új szovjetkormány első rendeleteit. Egészen [[Moszkva|Moszkvába]] való átköltözéséig a Szmolnijban volt a szovjetkormány székhelye és [[Vlagyimir Iljics Lenin|Lenin]] dolgozószobája. A kormány Moszkvába költözése után a [[Szovjetunió Kommunista Pártja|SZKP]] (a Szovjetunió Kommunista Pártja) [[szentpétervár|leningrádi]] szervezetének központja lett az épület. [[1934]]-ben a Szmolnijban gyilkolták meg [[Szergej Mironovics Kirov|Kirovot]], Leningrád párttitkárát, akit [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] főtitkár a vetélytársának tekintett.

== ForrásForrások ==