„Centripetális gyorsulás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KMBot (vitalap | szerkesztései)
a Forrás → Források (WP:BÜ) AWB
40. sor:
== Az egyenletes körmozgás során fellépő gyorsulás vizsgálata ==
=== Iránya ===
[[Fájl:CentripetalAcceleration.svg|jobbra|Centripetális gyorsulás]]
 
A [[gyorsulás]] meghatározásához jelöljük a '''t''' [[időpont|időpillanatban]] a '''P'''-pontban lévő [[tömegpont]] [[sebesség]]ét '''v'''-vel (PA-[[vektor]]). Δt idő múlva a tömegpont a [[kör (geometria)|kör]][[pálya (csillagászat)|pályán]] '''P'''-ből '''P''''-be jut, miközben '''Δs = r Δφ''' utat tesz meg. A '''P''''-pontban a tömegpont sebességét jelöljük '''v''''-vel (P'B-vektor). Mivel egyenletes körmozgásról beszélünk, a sebesség nagysága mindkét esetben ''v''. A '''v'''' vektort eltolhatjuk a '''P'''-pontba és megszerkeszthetjük a '''Δv = v' - v''' vektort (AD vektor). Mivel a PA [[szakasz (geometria)|szakasz]] [[merőleges]] az OP szakaszra és a PD szakasz pedig merőleges az OP' szakaszra, ezért a PAD egyenlő szárú [[háromszög]] '''P'''-nél lévő [[szög]]e a '''Δφ''' szöggel egyenlő és így az '''A'''-nál lévő szög '''(180 - Δφ)/2'''. Ha tehát Δt és ezzel együtt Δφ a zérushoz [[határérték|tart]], akkor az így adódó <math>\mathbf{a} = \lim_{\Delta t \to 0} \frac{ \Delta \mathbf{v}} {\Delta t}</math> gyorsulásvektor merőleges lesz a P-beli érintőre, vagyis a kör középpontja felé irányul.
48. sor:
 
:<math>| \Delta v| = v \cdot \Delta \phi = v \cdot { \Delta s \over r }</math> , tehát <math> {| \Delta v | \over \Delta t } =
{ v \over r } \cdot { \Delta s \over \Delta t }</math>
 
ahol r a körpálya sugara.
 
Mivel a <math>\frac{\Delta s}{\Delta t}</math> hányados <math>\Delta t \to 0</math>-ra <math>\frac{ds}{dt}=v</math> felé tart, a gyorsulás nagysága: <math>a = { v^2 \over r }</math>
 
=== Összefoglalva, képletek ===
59. sor:
Ez az állandó nagyságú, de folytonosan változó irányú [[gyorsulás]] az ún. centripetális gyorsulás (más néven normális vagy radiális gyorsulás).
 
== ForrásForrások ==
* Isaac Newton: ''Philosophiae naturalis Principia mathematica.'' Cambridge, London 1726, új kiadás: Alexandre Koyré, I. Bernard Cohen. London 1971.
 
== Fordítás ==