Centripetális gyorsulás

fizikai gyorsulás
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. október 1.

Centripetális gyorsulásnak nevezzük a fizikában az egyenletes körmozgás gyorsulását, amely a sebesség irányváltoztatásaiból adódik. Általánosabban, így nevezzük azt a gyorsulást, amivel egy testnek gyorsulnia kell ahhoz, hogy egy görbe mentén mozogjon. Nevét onnan kapta, hogy egyenletes körmozgás esetén a gyorsulás merőleges az érintőirányú sebességre, vagyis a kör középpontja (centruma) felé mutat, más szóval sugárirányú (centripetális, centri = középpont, peta = tart valami felé). Iránya általában is merőleges a pálya adott pontbeli érintőjére, és az adott pontbeli simulókör középpontja felé mutat.

  • Egy kocsi bekanyarodása azért lehetséges, mert hat rá egy erő: a tapadási súrlódási erő, ami a kanyar középpontja felé mutat. Ez az erő a gumiabroncs és az aszfalt közötti súrlódás révén keletkezik. Ha ez az erő hiányzik, akkor a kocsi tehetetlensége miatt egyenes vonalban mozog tovább, és kicsúszik a kanyarból.
  • Egy homogén mágneses térben elektronok mozognak a térerő irányára merőlegesen. Ekkor a Lorentz-erő a mozgás és a mágneses tér irányára merőlegesen eltéríti, és körpályára kényszeríti őket. Ebben az esetben a Lorentz-erő centripetális erőként működik.
  • A Föld Nap körül keringését a gravitációs erő biztosítja. A Föld pályája kör alakúnak tekinthető; ekkor a centripetális erő megegyezik a gravitációs erővel.
Pontosabban: a Föld nem kör, hanem ellipszis mentén mozog, aminek az egyik fókuszpontjában helyezkedik el a Nap. Ekkor a gravitációs erő iránya egy érintő irányú komponensben eltér a helyi centripetális erőtől. Ezért a bolygó gyorsabban mozog napközelben, mint naptávolban.

A centripetális erő a helyi simulókör középpontja felé mutat. Legyen a mozgó test tömege m, sebességének nagysága v, és a helyi simulókör sugara r. Ekkor a centripetális erő nagysága:

 

Az ω nagyságú szögsebességgel:

 

Jelölje a test távolságát a simulókör középpontjától  , és   a test szögsebességét! Ekkor a centripetális erő felírható vektoriális szorzatként:

 

Leosztva a test m tömegével:

 

Az ω nagyságú szögsebességgel:

 

Vektoriális szorzatként:

 

vagy

 

Az általános esetben mindig csak a pillanatnyi erő, illetve gyorsulás számítható ezekkel a képletekkel. Ha a test körpályán mozog, akkor az erő, és a gyorsulás is csak az irányát változtatja, nagysága állandó.

Az egyenletes körmozgás során fellépő gyorsulás vizsgálata

szerkesztés
 
Centripetális gyorsulás

A gyorsulás meghatározásához jelöljük a t időpillanatban a P-pontban lévő tömegpont sebességét v-vel (PA-vektor). Δt idő múlva a tömegpont a körpályán P-ből P'-be jut, miközben Δs = r Δφ utat tesz meg. A P'-pontban a tömegpont sebességét jelöljük v'-vel (P'B-vektor). Mivel egyenletes körmozgásról beszélünk, a sebesség nagysága mindkét esetben v. A v' vektort eltolhatjuk a P-pontba és megszerkeszthetjük a Δv = v'v vektort (AD vektor). Mivel a PA szakasz merőleges az OP szakaszra és a PD szakasz pedig merőleges az OP' szakaszra, ezért a PAD egyenlő szárú háromszög P-nél lévő szöge a Δφ szöggel egyenlő és így az A-nál lévő szög (180° - Δφ)/2. Ha tehát Δt és ezzel együtt Δφ a zérushoz tart, akkor az így adódó   gyorsulásvektor merőleges lesz a P-beli érintőre, vagyis a kör középpontja felé irányul.

A PAD háromszög AD oldala (Δv vektor hossza) igen kicsiny Δφ esetében:

  , tehát  

ahol r a körpálya sugara.

Mivel a   hányados  -ra   felé tart, a gyorsulás nagysága:  

Összefoglalva, képletek

szerkesztés

Azt kaptuk tehát, hogy az egyenletes körmozgásnál a gyorsulás a kör középpontja felé irányul és nagysága megegyezik a sebesség négyzetének és a tömegpont mozgása által leírt kör ( pálya ) sugarának a hányadosával, vagy más módon számolva a szögsebesség négyzetének és a sugárnak a szorzatával:

 

Ez az állandó nagyságú, de folytonosan változó irányú gyorsulás az ún. centripetális gyorsulás (más néven normális vagy radiális gyorsulás).

  • Isaac Newton: Philosophiae naturalis Principia mathematica. Cambridge, London 1726, új kiadás: Alexandre Koyré, I. Bernard Cohen. London 1971.

Fordítás

szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Zentripetalkraft című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

szerkesztés