„I. Pandulf, Benevento hercege” változatai közötti eltérés

'''I. (Vasfejű) Pandulf''' (? - [[981]] márciusa) [[Beneventói Hercegség|Benevento]] és [[Capuai Hercegség|Capua]] hercege volt [[943]] - [[981]] között. [[967]]-től [[Spoletói Hercegség|Spoleto]] hercegének címét, [[977]]-től pedig a [[Salernói Hercegség|Salerno hercege]] címet is birtokolta.

Apja [[II. Landulf, Benevento hercege|II. Landulf]] beneventói herceg volt, anyját Yvantiának hívták. Mikor nagyapja, [[I. Landulf, Benevento hercege|I. Landulf]] [[943]]-ban elhunyt, II. Landulf megtette fiát társuralkodónak maga mellé. [[955]]-ben [[XII. János pápa]] seregével megkísérelte a Beneventói Hercegség megsemmisítését, de [[I. Gisulf salernói herceg]] a szorongatott beneventói uralkodók segítségére sietett, megakadályozva a pápát terve végrehajtásában.

[[961]]-ben II. Landulf meghalt és két fia Pandulf és [[III. Landulf, Benevento hercege|III. Landulf]] lettek a hercegség egyedüli uralkodói, míg Pandulf a tulajdonképpeni Beneventót uralta, Capua Landulf fennhatósága alá tartozott. [[965]] [[Róma|Rómában]] kitört egy felkelés, melynek eredményeként [[XIII. János pápa|XIII. János pápát]] letaszították a trónról és bebörtönözték. A pápa azonban megszökött és Pandulfhoz menekült, aki pártfogásába vette. Cserébe XIII. János a capuai püspökséget érseki rangra emelte, Pandulf egyik testvérét, Jánost nevezve ki érsekké. Egy év múlva egy újabb felkelés lehetőséget teremtett a pápa számára a visszatérésre, aki Pandulf seregének segítségével foglalta vissza trónját.

[[967]]-ben a pápa tanácsára [[I. Ottó német-római császár]] Pandulfot tette meg Spoleto hercegévé és egyben segítséget kért tőle és testvérétől a [[Bizánci Birodalom]] ellen vívott háborújához. A hercegek részt vettek a [[968]]-ban zajló császári hadjáratban, de Landulf megbetegedett és meghalt, melynek hírére Pandulf hazatért és legidősebb fiát [[IV. Landulf, Benevento hercege|IV. Landulf]] néven társhercegévé koronáztatta (mellőzve Landulf fiait), majd mindketten visszatértek a császári táborba. Pandulfot [[969]]-ben [[Bari]] ostroma alatt a bizánciak fogságba ejtették és csak a Német-Római Császársággal megkötött békeszerződés után engedték szabadon. Hazatérte után Pandulf Gisulf salernói herceg halála után, [[977]]-ben örökölte Salerno hercegségét is, ezzel Dél- és Közép-Itália nagy részét uralma alá hajtotta.

== ForrásForrások ==