„Vidkun Quisling” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Forrás részben hiányzik |
|||
42. sor:
== Quisling bukása ==
Norvégiát brit és szovjet csapatok szabadították fel a német megszállás alól 1945 májusában.
Quislinget szigorú őrizetben tartották több mint két hónapig egy aránylag szűk cellában, ahol csak egy asztal, mosdó és egy lyuk volt szükségletei elvégzésére. Őrizete alatt folyamatos megfigyelés alatt állt nehogy öngyilkosságot kíséreljen meg, mint Terboven. Innen áthelyezték az oslói Akershurs katonai létesítménybe, ahol megvárhatta a tárgyalását. Védőjének Henrik Berghet tették meg. Quisling ekkor már beteg volt a szűk cellában eltöltött hosszú idő miatt, lesoványodott és végtagfájdalmai voltak.
52. sor:
Quisling egészségügyi állapota a tárgyalás alatt tovább romlott, s később már nem tudott érdemben felszólalni saját védelmében. Az ítéletet [[szeptember 10.|szeptember 10]]-én hozta meg a bíróság. Bár néhány vádpontot ejtettek, de Quislinget hazaárulás vétségében bűnösnek találták és golyó általi halálra ítélték. A döntés ellen Quisling és védője a Legfelsőbb Bírósághoz lebbezett fel, amit októberben elutasítottak. Oslo Akerhus erődjében hajtották végre az ítéletet.
Quislinget [[1945]]. [[október 24.|október 24]]-én hajnali háromnegyed három előtt öt percel kivégzőosztag lőtte agyon az Akershurs udvarán. Utolsó szavai ezek voltak: ''„Igazságtalanul ítéltek el, ártatlanul halok meg!”'' Meggyőződése volt, hogy a történelem rehabilitálja majd és ő lesz Norvégia második Szent Olafja. Úgy hitte, hogy tíz éven belül mártírként fognak már rá tekinteni.
Kivégzését követően testét elhamvasztották. Hamvai szüleivel közös sírban nyugszanak egy már elnéptelenedett dél-norvégiai település Gjerpen temploma mellett levő temetőben. == Személyisége ==
| |||