„Reuss Sámuel” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kékítés és lemaradt vessző pótlása |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
8. sor:
|halál dátuma= [[1852]]. [[december 22.]] {{életkor-holt|1783|09|08|1852|12|22}}
|nemzetiség= [[Magyarok|magyar]]
|házastárs= Schulek Rozália. ([[Nagypalugya]], 1790. augusztus 18.
|gyermekek száma = 6
| gyermekei = Emília Karolina (
|szakma= evangélikus lelkész<br>[[Néprajz
|aláírás=
|alsablon
20. sor:
== Életpályája ==
Reuss Sámuel életrajza Terray Gyula (
Reuss Sámuel szülei Reuss (Reis) János II. ([[Szepesbéla]], 1754. szeptember 6.
Reuss Sámuel 1810. november 21-én nősült, felesége Schulek Rozália volt. Hat gyermekük született és öt gyermek érte el a felnőtt kort.
36. sor:
Egy ideig kerületi jegyző is volt. Reuss Sámuel régészként is dolgozott. Kutatott [[Felsőpokorágy|Kőjankóban]], ami egy látványos természeti képződmény, a Pokorágyi Dombság része. Az itt talált, kőlappal fedett, bronzkori urnás sírokat már a 19. század elején felfedezték és kutatták, Reuss Sámuel 1813-ban ásott ki belőlük többet.
1822-ben Nagyrőcén megalapította a Szlovák Könyvtárat. Jénai tanulmányai következtében széleskörű kutatásokat végzett az egyházi témakörön kívül a történelem, a régészet, a néprajz, a szlovák népmesék, az ásványtan, és a madártan területein is. Publikációi magyar, német és szlovák nyelven jelentek meg. A szlovákok őskori történelmét a népmesék segítségével próbálta megmagyarázni, amit Szlovákiában elsőként elemzett.
Három fiával, Gusztávval, Adolffal és Lajossal együtt ő kezdi meg a szlovák népmesék rendszeres gyűjtését, átdolgozza azokat és elméletileg is foglalkozik velük. Reuss Sámuel népmesékkel kapcsolatos kutatási eredményei csak több mint másfél évszázad múlva jelentek meg könyv formájában Szlovákiában. (Reuss Sámuel: ''Régi szlovák népmesék''. (Rozprávky starých Slovákov) Átírta és magyarázatokkal látta el Jana Pácalová. A rajzokat készítette David Ursiny. Tatran Kiadó. 2016. 2018. Szlovák nyelven.)
A forradalom után 1850. február 15-én az osztrák császári királyi kormány által, a Haynau-féle rendelettel Tisza-kerületi adminisztrátorrá nevezték ki, ezt a hivatalt haláláig betöltötte.
[[Fájl: Rimavská Sobota - Samuel Reuss-1.jpg|bélyegkép|270px|Reuss Sámuel bronz mellszobra. Készítette Anna Kisaková 2018-ban. Rimaszombat, Daxner téri emlékpark, amit 2006-ban alakítottak ki]]
[[Fájl: Hrob s náhrobníkom-Samuel Reuss.JPG |bélyegkép|270px| Reuss Sámuel és feleségének Schulek Rozáliának a sírja. [[Nagyrőce]]i sírkert. Sírkövét nemzeti kulturális emlékműnek nyilvánították.]]
| |||