|
|}}
'''IV. (Tehetetlen) Henrik''' ([[1425]]. [[január 5.]] – [[1474]]. [[december 11.]]), a [[Trastámara-ház]]ból származó [[kasztília]]i és [[Leóni Királyság|leóni]] király (1454 – 14741454–1474). Ő volt az utolsó Kasztília gyengekezű, késő középkori királyai közt. Uralkodása idején a nemesség hatalma megnőtt és az ország központi hatalma meggyengült.
== Származása ==
[[II. János kasztíliai király|II. János]] (1405 – 14541405–1454) királynak a fia és utóda. Édesanyja a király első felesége, ''[[Aragóniai Mária kasztíliai királyné|Aragóniai Mária]]'' (1396 – 14451396–1445) volt, [[I. Ferdinánd aragóniai király|I. (Antequera-i) Ferdinánd]] (1380 – 14161380–1416) [[Aragónia uralkodóinak listája|aragóniai királynak]] és feleségének, ''[[Alburquerquei Eleonóra aragóniai királyné|Leonor de Alburquerquének]]'' (1374-14351374–1435) a lánya.
== Mint herceg ==
IV. Henrik uralma válságos időszak a két királyság történetében, annak ellenére, hogy uralkodása alatt – 1462-ben – a kasztílaiaknak sikerült Gibraltárt visszafoglalniuk a [[granada]]i [[mórok]]tól. Országai [[anarchia|anarchiába]] süllyedtek, a nemességen belül fegyveres konfliktusok törtek, mind a polgárok, mind a király megszenvedték az uralkodó viszálykodó kegyenceinek, két főúrnak, ''Juan Pacheconak'', ''Villena márkijának'' és ''Beltrán de la Cuevának'' küzdelmeit.
A király 15 éves korában házasságot kötött [[II. Blanka navarrai királynő|Navarrai Blankával]] (1424 – 14641424–1464), a házasságot – állítólag – nem hálták el, és innen ered a király jelzője; házasságukat egyébként később a pápa érvénytelenítette. (Blanka a [[Trastámarai-ház]] aragóniai ágából származott, az apja [[II. János aragóniai király|II. János]] (1398 – 14791398–1479) aragóniai király (aki szintén II. János néven [[Navarra uralkodóinak listája|navarrai király]] volt), I. Ferdinándnak a fia; az édesanyja II. János első felesége, az [[Évreux-ház]]ból származó [[I. Blanka navarrai királynő|I. Blanka]] ([[1387]]–[[1441]]) [[Navarra uralkodóinak listája|navarrai királynő]] (akinek II. János egyébként a második férje volt).
IV. Henrik 1455-ben feleségül vette [[Portugáliai Johanna kasztíliai királyné|Portugáliai Johannát]] (1439 – 14751439–1475), az [[Avis-ház]]ból származó [[Eduárd portugál király|I. (Ékesszóló) Duarte]] (1391–1438) portugál királynak és feleségének, ''Aragóniai Eleonórának'' (1402 – 14551402–1455) a lányát. A házasságból született lányt, [[I. Johanna kasztíliai királynő|Johannát]] (1462 – 15301462–1530), ''La Beltraneja'' néven emlegették, ugyanis sokak szerint az apja valójában Beltrán de la Cueva volt.
IV. Henrik halála után Kasztíliában polgárháború tört ki. Ugyanis még IV. Henrik életében a nemesség jelentős része arra kényszerítette a királyt, hogy a lányával, Johannával szemben, féltestvérét, II. János királynak a második házasságából született lányát, ''Izabellát'' (1451 – 15041451–1504) ismerje el örököseként. A király halálakor azonban a kasztíliai nemesség egy része mégis szembefordult Izabellával, Johanna mellé állt, akinek érdekében a portugálok is beavatkoztak a küzdelembe. A polgárháború, illetve a Portugáliával folytatott harcok 1479/1480-ban Izabella győzelmével értek véget, ő lett [[I. Izabella kasztíliai királynő|I. (Katolikus) Izabella)]] kasztíliai és leóni királynő (1474 – 15041474–1504). Johanna Portugáliába vonult vissza, ott is halt meg.
== Jegyzetek ==
|
