„Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
472. sor:
Nem tudom mi a cél a magyar wikipédián. Eddig úgy gondoltam, hogy az adott cikkalany/tárgy tudományos, forrásokkal alátámasztott feldolgozása bemutatása. Az utóbbi időben viszont egyre azt látom, hogy egyre nagyobb az igény az elbulvárosításra. Eddig úgy tudtam, hogy nem nézzük az olvasót kisgyereknek, a tények ismeretében el tudja dönteni, hogy mit kezd az információval. Mostanában meg azt látom, hogy az olvasó hülye, tehát ne adjunk neki túl tudományos információkat, mert nem tud vele mit kezdeni. Én továbbra sem támogatom a wiki „felvizezését”, és ragaszkodom a tudományos szintű feldolgozáshoz (már amennyire pl. egy youtubert fel lehet így dolgozni, ugye...) Ha valaminek a kiejtését megadjuk, akkor az csakis a nemzetközileg elfogoadott, és minden wikiben használt IPA-val lehet, más módszert egyszerűen gagyinak, a wikihez nem méltónak találok. - [[User:Gaja|<font color="8B008B">'''''Gaja'''''</font>]]&nbsp;&nbsp;[[Kép:Posthorn Logo Dt Bundespost.svg|15px|link=User vita:Gaja]] 2020. szeptember 28., 09:02 (CEST)
 
Ez egy enciklopédia, amit eddig átlagos műveltségű olvasóknak írtunk. Ha egy kérdésről van tudományosan elfogadott kánon, akkor azt használjuk, maximum azon belül van vita (ld. átírás). Ha pedig egy kérdés vitatható, akkor a Wikipédia az eltérő nézőpontok bemutatására törekszik, nem akar egyet kiválasztani és csak azt bemutatni. Illetve aszaz is elv, hogy információkat adunk át semlegesen, az értelmezésüket az olvasóra hagyjuk. Olyan, hogy „''nem létzeik szabály ki így ejti ki úgy'', mi mégis választunk valamit amit bemutatunk” eddig elképzelhetetlen volt. Szóljatok, ha ebben változás van.!
 
És még egy dolog. Ne tegyünk úgy mintha még mindig ’72 vagy ’85 lenne! Akkor valóban tök jó volt a könyv végében lévő vulgáris szószedet, azóta viszont lezajlott egy társadalmi-technológiai forradalom. Egyfelől van internet, aminek segítségével a kiejtés és majdnem bármi felkutatható, így nincs már szükség a nyomtatott könyvek végében lévő közelítő kiejtéshez hasonló barkácsmegoldásokra – különösen nem a Wikipédián, ami tudtommal nem barkácsmegoldásokat akar szállítani. Másfelől nem igaz az állítás, hogy a magyarok egytizede beszél idegen nyelvet. Magyarország mutatói ebben a kérdésben a legrosszabbak közé tartoznak az EU-ban, de még így is [https://index.hu/techtud/2019/12/18/idegen-nyelv-magyarorszag-eurostat-europa/ a népesség közel fele] beszél valamilyen szinten valamilyen idegen nyelven. Ez nagyon rossz, de mnagyon messze van a fentebb emlegetett „iskolázott lakosság 10%-ától”, ami azt a benyomást kelti, hogy az olvasóink túlnyomó többsége idegennyelvi analfabéta. Mivel valószínű, hogy az átlag Wikipédia olvasó legalább átlagos műveltségű (van erre kutatás?) az ő körükben az átlagnál is több lehet az idegennyelv használó, azaz a fenti állításnak kb. az ellentéte lehet igaz.