„Kalocsa” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
linkek
43. sor:
A törökök [[1529]]. [[augusztus 15.|augusztus 15-én]] foglalták el Kalocsát, és teljes egészében lerombolták a várost. A lakók elmenekültek, Kalocsa veszített jelentőségéből. [[1602]]. november elején a [[Buda ostroma (1602)|Buda ostromáról]] elvonuló törökök nyomába küldött császári és magyar csapatok, [[Pogrányi Benedek]] naszádosai, [[Nádasdy Ferenc (hadvezér)|Nádasdy Ferenc]] dunáninneni főkapitány és [[Thurzó György (nádor)|Thurzó György]] nádor lovassága a Duna mentén dél felé vonulva betörtek Kalocsára is, kirabolták és fölégették a várost.<ref name="Bánlaky1175">{{cite web | url= https://mek.oszk.hu/09400/09477/html/0014/1175.html | author = Bánlaky József | authorlink = Bánlaky József | title= A Magyar Nemzet Hadtörténelme. 12. Az 1602. évi hadjáratok. Rossworm tábornagy elfoglalja Pestet, de Budát megvenni nem sikerül. | work = MEK-OSZK (mek.oszk.hu) | accessdate= 2020-06-20}}</ref> Ezután ([[1602]]-ben) csak az érseki palotát állították helyre. A törökök [[1686]]. [[október 13.|október 13-án]] hagyták el a várost, és felégették a várát. A török utáni időkben lassan fejlődött.
 
Leírás a településről a 18. század végén: ''„KALOCSA: Érseki Város a’ Sólti járásban Pest Várm. földes Ura a’ Kalotsai Érsek, lakosai katolikusok, fekszik az úgy nevezett Sárközben, a’ Dúnához egy kis órányira, Hajóshoz 2, Nádudvarhoz 3, Bajához 5 mértföldnyire. Nevezetének eredetéröl külömbféle véllekedésben vagynak az Írók, bizonyosabb felőle az, hogy hajdan nevezetes meg erőssíttetett, népes, és elég jeles Város vala, melly díszét a’ hadak, az Ozmanok, és az időnek viszontagságai rongálták. Bél Mátyás, és Seiler le írták hajdani ékességeit, újjabb fényre kezdette hozni e’ Várost Nagy Méltóságú Gróf Csáky Érsek 1725dik esztendőben, a’ ki mind az Érseki kastélyt, mind pedig a’ Városnak Szentegyházát építtette, nevezetesen öregbíttette annak utánna, Hert. Batthyányi József, mostani Magyar Ország Primássa, az előtt vólt Kalocsai Érsek, a’ ki mind az említett Szentegyházat tökélletességére hajtotta, mind pedig tornyokkal, harangokkal, és orgonával fel ékesíttette. Több jó teteményei között Convictust állíta, sőt újj kastélyt is építtete itten, mellyet az után néhai Báró Patatics végeztetett el, és nevezetes kertel ékesítette. Jeles Könyvtárt is hagyott itten Hertzeg Batthyáni Ő Eminentziája, ’s külömbféle drága Templomi ékességeket, sőt Patikát is állíttatott fel. A’ Káptolanbéli Uraknak újjabb lakásait pedig Mélt. Patatits Érsek építtette, nyári mulató lakása az Érsekségnek Hajóson van, mellyet hasonló képen Hertzeg Batthyáni Ő Eminentziája építtetett. Valamint az említett Érsekek nevezetes jó téteményeik által öregbítették Kalocsa Várasát; úgy valóban példásan ki mutatta Fő Méltóságú G. Kollonich László ő Excellentziája is, mert az Érseki Kastélt újabban alkalmaztatta, a’ Hajósi nyári Kastélyt egy emelettel fellyebb vétette, más külömbféle jó téteményein kivűl pedig, a’ szerentsétlen 1796 esztendőbéli tűz által, meg károsíttatott Szentegyházat, és tornyokat, újonnan fel építtette; melly épűletre többet költött Ő Excellentziája 50 ezer forintnál. A’ Piáristáknak szép oskojajok vagyon itten; mellyet Primás Ő Eminentziája fundált. Lakosai a’ lent különősen termesztik, mellynek magvát el adyák, szállásaikat kint tartyák, és egy egy tagban több házakat is szemlélni, mellyekben víz árja, és nyári munka idejében, a’ lakosok tselédestől kin tartózkodnak, vasas nevezetű duna ér, a’ hely mellett foly el, határja terem tiszta búzát, zabot, árpát, kukoritzát, jó fekete, ’s néhol agyagos a’ földgye, lapossabb részén pedig széna sok terem, nádgya, szőleje van, de erdeje nints.”''
Leírás a településről a 18. század végén:
''„KALOCSA: Érseki Város a’ Sólti járásban Pest Várm. földes Ura a’ Kalotsai Érsek, lakosai katolikusok, fekszik az úgy nevezett Sárközben, a’ Dúnához egy kis órányira, Hajóshoz 2, Nádudvarhoz 3, Bajához 5 mértföldnyire. Nevezetének eredetéröl külömbféle véllekedésben vagynak az Írók, bizonyosabb felőle az, hogy hajdan nevezetes meg erőssíttetett, népes, és elég jeles Város vala, melly díszét a’ hadak, az Ozmanok, és az időnek viszontagságai rongálták. Bél Mátyás, és Seiler le írták hajdani ékességeit, újjabb fényre kezdette hozni e’ Várost Nagy Méltóságú Gróf Csáky Érsek 1725dik esztendőben, a’ ki mind az Érseki kastélyt, mind pedig a’ Városnak Szentegyházát építtette, nevezetesen öregbíttette annak utánna, Hert. Batthyányi József, mostani Magyar Ország Primássa, az előtt vólt Kalocsai Érsek, a’ ki mind az említett Szentegyházat tökélletességére hajtotta, mind pedig tornyokkal, harangokkal, és orgonával fel ékesíttette. Több jó teteményei között Convictust állíta, sőt újj kastélyt is építtete itten, mellyet az után néhai Báró Patatics végeztetett el, és nevezetes kertel ékesítette. Jeles Könyvtárt is hagyott itten Hertzeg Batthyáni Ő Eminentziája, ’s külömbféle drága Templomi ékességeket, sőt Patikát is állíttatott fel. A’ Káptolanbéli Uraknak újjabb lakásait pedig Mélt. Patatits Érsek építtette, nyári mulató lakása az Érsekségnek Hajóson van, mellyet hasonló képen Hertzeg Batthyáni Ő Eminentziája építtetett. Valamint az említett Érsekek nevezetes jó téteményeik által öregbítették Kalocsa Várasát; úgy valóban példásan ki mutatta Fő Méltóságú G. Kollonich László ő Excellentziája is, mert az Érseki Kastélt újabban alkalmaztatta, a’ Hajósi nyári Kastélyt egy emelettel fellyebb vétette, más külömbféle jó téteményein kivűl pedig, a’ szerentsétlen 1796 esztendőbéli tűz által, meg károsíttatott Szentegyházat, és tornyokat, újonnan fel építtette; melly épűletre többet költött Ő Excellentziája 50 ezer forintnál. A’ Piáristáknak szép oskojajok vagyon itten; mellyet Primás Ő Eminentziája fundált. Lakosai a’ lent különősen termesztik, mellynek magvát el adyák, szállásaikat kint tartyák, és egy egy tagban több házakat is szemlélni, mellyekben víz árja, és nyári munka idejében, a’ lakosok tselédestől kin tartózkodnak, vasas nevezetű duna ér, a’ hely mellett foly el, határja terem tiszta búzát, zabot, árpát, kukoritzát, jó fekete, ’s néhol agyagos a’ földgye, lapossabb részén pedig széna sok terem, nádgya, szőleje van, de erdeje nints.”''
([[Vályi András]]: [https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/ValyiFenyes-orszagleirasok-81A15/valyi-andras-magyar-orszagnak-leirasa-87F85/ Magyar országnak leírása], '''[[1796]]–[[1799]]''')
[[Kép:Kalocsa - Archiepiscopal palace.jpg|thumb|right|230px|Légifotó: az érseki palota és a főszékesegyház]]
57 ⟶ 56 sor:
=== Történelmi városrészek ===
* [[Kalocsa belvárosa|Belváros]]
* [[Érseki központ (Kalocsa)|Érseki központ]]
* Vajason túl
* Polgári város
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kalocsa