„Kuliffay Ede” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a {{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások |
→Életpályája: egyért. |
||
21. sor:
Kuliffay János, Grassalkovics herceg gazdatisztje és Tóth Anna fia. Miután a gimnázium I-IV. osztályát 1848-51-ben [[Vác]]on, az V-VI. 1851-53-ban [[Pest (történelmi település)|Pest]]en, a VII. és VIII. 1853-55-ben [[Nagyszombat (település)|Nagyszombat]]ban elvégezte, papnövendék lett és rokona [[Kuliffay István]] pozsonyi kanonok közbenjárására a bécsi Pazmaneumba küldetett, hol 1856-tól 1858-ig tanult; a papi pályát azonban felszenteltetése előtt elhagyta és hírlapíró lett [[Pest (történelmi település)|Pest]]en. Még kispap korában Lászlófi névvel írt a pesti lapokba; 1859-től 1862-ig a pesti egyetemen jogot hallgatott. Azután az ''Idők Tanuja'' mellett dolgozott és a [[Vahot Imre]] ''Napkelet''ének segédszerkesztője volt. 1860-ban nőül vette beniczei és micsinyei [[Beniczky Irma]] írónőt. 1874-től fogva a budapesti [[Nemzeti Színház]] segédtitkára volt.
Költeményei a következő lapokban és évkönyvekben jelentek meg: ''[[Magyar Néplap]]'' (1857.), ''[[Családi Lapok]]'' (1857.), ''Kalauz'' (1857.), ''Divatcsarnok'' (1858-61., 1863), ''[[Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)|Vasárnapi Ujság]]'' (1858. Czifra Panna, dicséretet nyert pályamű, 1859-1863., 1869.), ''Napkelet'' (1858-60.), ''Hölgyfutár'' (1859-60.), ''Nővilág'' (1859.), ''Népujság'' (1859-60. Magyarország tündérország és költ. 1860.), a ''Magyar Ifjúság Évkönyve'' (1860.), ''Tanférfiak, szülők és nevelők Évkönyve'' (Pest, 1860.), ''Családi Kör'' (1862. 45. szám, Budavár visszafoglalása); írt még a neje által szerkesztett lapokba; a ''Kis Vasárnapi Ujság''ba (1873.), az ''[[Irodalmi Lapok]]''ba (1879.), a [[Magyar Háziasszony]]''ba (1882.); a ''[[Képes Családi Lapok]]''ba (melynek első 1879. segédszerkesztője volt, költemények Chamisso, Hoffmann Ferencz után), és a ''Szegedi Hiradó''nak is munkatársa volt. Magyarázó szöveget írt többekkel együtt a ''Magyar Történelmi Képcsarnok''ba (Pest, 1860.),
==Munkái==
| |||