„Aurora (évkönyv, 1822–1837)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
30. sor:
| wikicommons = <!-- WIKIDATÁBÓL, p373 -->
}}
Rendszeresen megjelenő irodalmi zsebkönyv. A német nyelvű irodalmi [[almanach]]ok kiszorítására és a hazai irodalom népszerűsítésére indította [[Kisfaludy Károly]] [[1822]]-ben. Anyagi támogatói is voltak, [[1830]]-ban bekövetkezett haláláig szerkesztette. Halála után [[Bajza József (költő)|Bajza József]] vette át a szerkesztést. A kiadó a [[Trattner-Károlyi István|Trattner-Károlyi Nyomda]] volt. Szerepet játszott a magyar irodalmi élet felélénkítésében, [[Budapest|Pes]]t irodalmi központtá alakításában. Megjelentette évről évre [[Kazinczy Ferenc]], [[Kölcsey Ferenc]], [[Kisfaludy Károly]], [[Kisfaludy Sándor]], [[Vörösmarty Mihály]], [[Berzsenyi Dániel]], [[Bajza József (költő)|Bajza József]], [[Toldy Ferenc]], [[Vajda Péter (költő)|Vajda Péter]], [[Czuczor Gergely]], [[Zádor György]], [[Helmeczy Mihály]] és mások munkáit. A [[romantika|nemzeti romantikát]] részesítette előnyben. Új műfajok (népies dal, [[regény]], [[novella]]) jelentkeztek hasábjain. A zsebkönyvben a nemzeti múltidéző epikum műfajai domináltak (eposz, elbeszélő költemény, heroid), kiegészítve a realisztikus novellával, népdalokkal, vígjátékokkal<ref>[
[[1837]]-ig jelent meg.
Kapcsolatban állt a Tudományos Gyűjteménnyel is, hiszen Vörösmarty a [[Tudományos Gyűjtemény]] szerkesztője, Zádor György pedig a a Tudományos Gyűjtemény segédszerkesztője volt. A Conversations-lexikoni pör kapcsán viszont az Aurora-kör szerzői szembekerültek a [[Közhasznu Esmeretek Tára]] szerzőgárdájával.
Bajza József pedig Toldy Ferenccel állt szembe, mivel elégedetlen volt a szerb dalok fordításával, mivel nem találta elég naivnak, természetesnek, könnyednek<ref>Sőtér István (szerk.): [A magyar kritika évszázadai]. Budapest , 1981. Szépirodalmi Könyvkiadó. 48-49. p.</ref>.
Részben [[Vitkovics Mihály]] Nagyhíd utcai lakásán is rendszeresen megfordultak az Auróra munkatársai, megbeszélve a kötetek tartalmát, részben pedig [[Bártfay László]] [[Üllői út]] 18 sz. alatti otthonában. Irodalmi és nyelvészeti munkákról - mint pl. [[Bugát Pál]] szómagyarításairól - egyaránt szó esett.
Kisfaludy Károly emlékének ápolásában is szerepet játszott, [[Ferenczy István (szobrász)|Ferenczy István]] szobortervét már az Aurora [[1833]]. évi kötetében közzétették. Ugyanakkor Ferenczy István is a [[Közhasznu Esmeretek Tára]] szerzőgárdájához csatlakozott, mivel Döbrenteivel ápolt jó viszonyt<ref>Meller Simon: [https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/MagyarTortenetiEletrajzok-magyar-torteneti-eletrajzok-BE5D/ferenczy-istvan-17921856-A83C/iv-megtelepedes-budan-18241839-A9A1/8-ferenczy-ez-idobeli-tarsasaga-brunszvik-terez-dobrentei-es-kore-a-conversations-lexicon-kapcsolat-a-regibb-iroi-nemzedek-es-ferenczy-fo-AA5D/ Ferenczy István: 1792-1856]. Bp. 1905. 197-202. p.</ref>. Az [[1832]]. évi Auróra pedig közzétette Vörösmarty Mihály ''A gyász-kíséret'' című, Kisfalud Károlyra emlékező versét.
== Jegyzetek ==
{{Jegyzetek}}
== Források ==
| |||