„Szentpéterszeg” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Története: egyértelműsítés, replaced: Szilágyi Mihály → Szilágyi Mihály AWB |
|||
30. sor:
Ez a hely már a [[honfoglalás]] korában lakott volt, de a [[tatárjárás]]t követően elnéptelenedett.
[[1245]]-ben '''Raffain bán''', [[1311]]-ben '''Debreczeni Dósa nádor''' volt birtokosa. [[1411]]-ben a '''debreceni uradalom''' tartozékaként tartották számon. [[1450]]-ben [[Hunyadi János]] Oduzudi Mammynevű olasznak adományozta, majd Papa és Bardy Angeló nevű rokonainak a birtokába jutott, akik később felvették a '''Szentpéterszegi''' nevet. A korábban [[Szilágyi Mihály (kormányzó)|Szilágyi Mihály]] birtokában levő részt [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] a '''[[Rozgonyi család|Rozgonyiaknak]]''' adományozta, majd a váradi káptalané lett. '''Szentpéterszeg''' [[1460]]-ban [[Szabolcs vármegye|Szabolcs vármegyéhez]] tartozott. [[1566]]-ban az erdélyi kincstáré lett. A Szejdi dúlást követően újra lakatlanná vált, és sokáig az is maradt a település. Az [[1692]]. évi összeírás nem is említi.
Az [[1700-as évek]]ben ismét a káptalané a birtok. A településen jellegzetes paraszt-[[barokk]] épületeket találunk. A Dózsa György utca 1. szám alatti '''vert falú zsellérház''' népi műemlék, [[1997]] óta tájházként üzemel. Az évente május 1-jén tartott majálisok és a szeptember utolsó szombatjára eső '''szüreti felvonulás''' egyaránt sok érdeklődőt vonzó, látványos rendezvény. A községnek van tánccsoportja is '''(Rozmaring Néptánccsoport)''', amely már az ország különböző pontjaira elvitte Szentpéterszeg hírét. A faluba látogatók láthatják a barokk stílusban épült '''Református templom'''ot, ami előtt [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] egész alakos szobra áll.
| |||