„Szentiványi Márkos Dániel” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
26. sor:
== Élete ==
Kolozsváron tanult, majd 1657-ben a [[Szentpéter (Kolozsvár)|szentpéteri]] iskolában lett rektor. 1660-1668 között a [[Leideni Egyetem|leideni]] és a [[Frankfurt (Oder)|frankfurt]]i egyetemen képezte magát, közben Angliában is járt.
1668-1680 között a [[kolozsvár]]i iskola igazgatója, 1672-től a plébánosi tisztséget is ellátta. Az 1684. május 4-i [[dés]]i zsinat püspökké választotta. Oldenburg információkat várt Szentiványitól a magyarországi és erdélyi bányákról. <ref>Gömöri György: Kultúránk követei a régi Európában. Editio Princeps Kiadó, Budapest 2009, 171−190. in: Kovács Sándor A könyvek sorsa, avagy unitárius egyházpolitika a türelmi rendelet évtizedeiben 330.old. </ref> Hazatérése után legalább négy kéziratos kópia készült a 17. században a Restitucióról.
Feltételezések szerint az ő műve lehet a Vadadi Hegedüs-kódexben fennmaradt ''Kolozsvár szabadulásáért való hálaadó ének'', amely az 1658. évi tatárdúlás történetét beszéli el. Ismert 1672-ből [[Baumgart Bálint|Baumgartus Bálint]] felett mondott temetési beszéde (Oratio Funebris, Qua Rev. ac Clar. Viro Valentino Baumgarto, Eccl. Unitariae Claudiopolitianae Primario Pastori... die XIII. Januarij... Moestus parentavit... Claudiopoli, 1672.)
| |||