„Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Teafa hatása: Másolmány
Címke: Visszaállítva
lomtár
Címke: Kézi visszaállítás
201. sor:
 
Ha minden jól megy, holnap este (magyar idő szerint valamikor este 8–9 között) bekapcsolják <strong>béta módban</strong> a magyar Wikipédián a [[Wikipédia:Válaszeszköz|válaszeszköz]] párját, az <strong>új megbeszélések indítására szolgáló eszközt</strong>. A béta mód azt jelenti, hogy azoknak fog működni az eszköz, akiknek be van kapcsolva a ''Vitalapi eszközök'' [[Speciális:Beállításaim#mw-prefsection-betafeatures|béta funkció]]. Ez a béta funkció jelenleg nem látható, csak a holnap esti bekapcsolás után fog megjelenni, de sokunknak rögtön bekapcsolva: aki a tavaly tavaszi-nyári béta időszakban bekapcsolta a válaszeszközt, annak minden bizonnyal továbbra is be van kapcsolva (ha minden igaz, azoknak kapcsolódott ki, akik a válaszeszköz szeptemberi alapértelmezetté tétele óta változtattak bármit a beállításaikon). A bekapcsolás után természetesen ki lehet majd kapcsolni akár az egész béta funkciót, akár csak magát az újmegbeszélés-eszközt (a kettő jelenleg ugyanazt jelenti, de a jövőben a béta funkció tartalmazhat majd mást is a jövőben), utóbbit a [[Speciális:Beállításaim#mw-prefsection-editing-discussion|beállítások Szerkesztés fülének alján]], ahol a válaszeszközt már most is lehet ki-be kapcsolni. Az újmegbeszélés-eszköz – a válaszeszközzel ellentétben – jelen állapotában <strong>az új téma nyitása fület használja</strong>, nem külön gombja lesz, ezért a régi felület előhozása valamivel trükkösebbé válik: aki nem akarja kikapcsolni a béta funkciót, az legegyszerűbben úgy tudja elérni a régi felületet, hogy az új téma fület új lapon nyitja meg (Ctrl+kattintás, középső egérgomb, helyi menü stb.). Ha bárkinek bármi kérdése van az új eszközzel kapcsolatban, bátran tegye fel akár itt, akár a [[Wikipédia-vita:Válaszeszköz]] oldalon. – [[Szerkesztő:Tacsipacsi|Tacsipacsi]] <sup>[[Szerkesztővita:Tacsipacsi|vita]]</sup> 2021. február 18., 03:18 (CET)
 
== Teafa hatása ==
{{másolmány}}
Teafa (Melaleuca alternifolia), a természetes antibiotikum
A teafa (Melaleuca) nemzetség mintegy 150 tagja – kevés kivételtől eltekintve – Délkelet-Ázsiában
fordul elő, néhányuk Ausztráliában és a Csendes-óceán szigetein él.
Girbe-gurba törzsű fák vagy bokorfák, gyakran lehajló ágakkal. Virágaik az ágak végén fejecskében
vagy füzérben nyílnak, a porzók feltűnőek, hosszan kiállnak. Örökzöld, lándzsás leveleik erősen
aromás illatúak. A virágok olyan gazdagon nyílnak a vesszők teljes hosszában, hogy elfedik az apró,
tűszerű, hamvaszöld leveleket. Törzsüket vastag, papírszerű, foszló kéreg borítja, emiatt jól
átvészelik az erdőtüzeket. Mocsarakban, sós talajú tengerparti területeken nőnek, és gyakran
alkotnak tiszta állományt.
Az 1770-es években James Cook kapitány és legénysége megfigyelte, hogy az ausztrál őslakosok a fa
leveleiből teát, illetve fűszeres söritalt készítettek. A levelek főzetét a tea helyettesítésére
használták, ezért a növényt az angolok teafának (tea tree-nek) nevezték el.
Az őslakosok a teafát gyógyászati célra is használták, belsőleg és külsőleg egyaránt. Légzőszervi
bántalmakat (meghűlés, köhögés, orrdugulás, láz), izomfájdalmakat, bőrbetegségeket,
szemproblémákat, illetve emésztőszervi betegségeket kezeltek vele'''
A teafaolaj a teafa leveleiből vízgőz-desztillációjával készült esszencia.
Az egyik legismertebb illóolaj, felhasználási lehetősége szinte végtelen. Egyszer, amikor még nem
volt róla személyes tapasztalatom, megkérdeztem egy ismerősömet, milyen a teafaolaj illata. Ő azt
válaszolta, hogy a parfümjébe nem tenné, viszont a dezodorába annál inkább (baktériumölő,
„szagtalanító” tulajdonsága miatt). A „nagykönyv” szerint meleg, fűszeres, kámforos fejillattal és
átható, orvosságos aljegyekkel rendelkezik. A feldolgozás során a víz állagához hasonló, áttetszően
tiszta és a világos sárga közötti színű olajat nyernek, melynek rendkívüli fertőtlenítő hatása van.
Ausztráliában gyógyszerként tartják számon.
Fő terápiás tulajdonságai: gomba-, baktérium- és vírusölő, fertőzésgátló, hegesítő, köptető,
immunrendszert serkentő, stimuláló.
A teafaolaj története
A teafaolajjal kapcsolatos klinikai kísérleteket az 1920-as években egy sydney-i vegyész kezdte meg,
és az eredmények messze felülmúlták a várakozásokat. Emiatt a II. világháború idején az ausztrál és a
brit katonák sebeinek kezelésére – természetes antibiotikumként, antiszeptikumként – használták,
mégpedig igen jó eredménnyel. 1940-ben a penicillin megjelenése csaknem kiszorította a gyógyítás
területéről, majd az 1970-es években újra az érdeklődés központjába került.
A teafaolajat a ’80-as évek elején kezdték a nőgyógyászatban is alkalmazni. Használata különösen a
vagina gombás fertőzése (candida albicans) és gyulladása (trichomonas vaginalis) esetében sikeres.
Széleskörű alkalmazása az olaj két egymással szorosan összefüggő tulajdonságán alapul:
Elpusztítja a betegséget terjesztő mikroorganizmusokat, baktériumokat és a gombát.
Fenti hatásával egyidejűleg pozitívan befolyásolja az ember immunrendszerét, azaz a szervezet
védekező képességét az egészséget fenyegető kórokozókkal szemben. Mint mindig, amikor valamit
ilyen nagymértékben dicsőítenek, és gyors térnyerését segítik elő, a minőség csorbulhat. Figyeljünk
tehát az olaj vásárlásakor, mert nagyon sok csekélyebb értékű vagy elöregedett áru van a piacon. A
jó teafa-desztillációknál csak a fiatal leveleket és ágakat használják fel.
A fajok közül az Ausztráliában honos igazi teafa bír a legnagyobb jelentőséggel. További, a növényi
drog- és illóolajnyerés szempontjából fontos fajok például az ezüstös kajeputfa és a niaoulifa.
Az utóbbi évtizedekben a leveléből nyert illóolajokat már az európai fitoterápiában és
kozmetológiában is széles körben használják. A modern fitoterápiában a teafaolajat antimikrobális,
immunerősítő, köptető, hurutoldó/váladékoldó, gyulladáscsökkentő és egyéb hatásai miatt
 
bőrfertőzésekben (pl. akne, lábgombásodás), légúti megbetegedésekben (pl. orrmelléküreggyulladás), a szájüreg gyulladásos folyamataiban (fogíny- és szájnyálkahártya-gyulladás, szájpenész),
gyomor- és bélfertőzésekben, emésztési zavarokban (fokozott bélgázképződés, gyomor- és alhasi
görcsök), a hüvely gombás fertőzéseiben (candidiasis), valamint húgyúti fertőzések kezelésében
alkalmazzák, részben önmagában, részben kombinációs készítmények (inhaláló-szerek,
légzéskönnyítő mellkasi kenőcsök, reuma kenőcsök, bedörzsölő-szerek, tinktúrák, oldatok, kapszulák,
kúpok) alkotórészeként.
A teafaolaj nemcsak gomba-, baktérium- és vírusölő tulajdonsága miatt kedvelt, hanem azt is igen
nagyra becsülik, hogy nem károsítja sem a szöveteket, sem a nyálkahártyát, hígítás nélkül is
használható. Sőt, jótékony hatással van a sejtek fejlődésére, megújulására. Enyhén zsibbasztó, ezért
fájdalomcsillapító hatású is, mely kiváló a sebek gyógyításánál.
A teafaolaj hasznos tulajdonságai és alkalmazhatósága
Általános fertőtlenítőszer, elpusztítja nemcsak a gombákat és a baktériumokat, de még a vírusokat
is.
Gombás fertőzések (hüvelygombára, lábgombára, húgyúti fertőzések), fekélyek, gyulladások
gyógyszere (szájfekély, fogínygyulladás, fogfájás).
Bőrbetegségekre, leégésre, pattanásokra, vágásokra, sebekre, rovarcsípésre, pikkelysömörre.
Légúti betegségek tüneteit enyhíti: asztma, hörghurut, megfázás, köhögés, fülfájás, torokfájás,
mandula-, és gégegyulladás. Oldja a nyálkát, kihajtja a váladékokat.
Erősíti a szervezet ellenálló képességét, megnyugtat, erőt ad, segíti a logikus gondolkodást és a
koncentrálóképességet.
Kísérletek
A teafaolaj a faggyúmirigy-gyulladás kezelésében is hasznos lehet. Egy kísérlet során az 5%
teafaolajat tartalmazó gél-készít¬mény ugyanolyan hatásosnak bizonyult, mint az 5% benzoilperoxidot tartalmazó, hagyományosan faggyúmirigy-gyulladásra ajánlott, vény nélkül kapható szer. A
teafaolaj használatakor azonban kevesebb mellékhatás jelentkezett. A benzoil-peroxid-készítmény
alkalmazását követően viszont hámlás, bőrszárazság és -viszketés alakult ki.
Egy másik kísérlet azt igazolta, hogy a teafaolaj a korpásodást okozó Pityrosporum ovale gomba ellen
is védhet.
Jól keveredik cajeputtal, citrommal, kakukkfűvel, levendulával, niaoulival, pálmarózsával és rózsával.
Bátran kísérletezhetünk vele, felhasználási módja szinte végtelen, fertőtlenítő hatását az élet
bármely területén ki tudjuk használni.
A teafaolaj felhasználásának módjai a teljesség igénye nélkül
Hígítatlan állapotban:
Alkalmazhatjuk közvetlenül a fertőzött területre, a kiütésekre, vágásokra, égési felületre és
harapásra.
Masszázshoz: Használhatjuk a bőr funkciók javítására. Az izmokra és az idegekre hat és fokozza a
vérkeringést. Mindig keverjük az olajat más bázisolajokkal, ha masszázsra használjuk. 1-2 csepp teafa
olajat shea vajhoz, mandula-, olíva-, jojoba-, avokádó vagy bármilyen, hidegen sajtolt növényi olajhoz
adva, segít megakadályozni a baktériumok és vírusok terjedését.
Párologtatva: Néhány csepp olajat tegyünk zsebkendőre, ágytakaróra, aromalámpába, textilre, a
radiátorra vagy hígítva porlasztóba, légfrissítő hatású illatosítóként. Kiváló a mikroorganizmusok
ellen.
Fürdő: Tegyünk 2-3 csepp olajat két kanál olívaolajhoz vagy felolvasztott shea vajhoz és ezt öntsük a
fürdővízbe.
Borogatás: Cseppentsünk 2-4 csepp teafaolajat 1 dl vízbe, majd áztassunk pamut textíliát a
keverékbe. A kendővel fedjük le a problémás területet, és hagyjuk rajta pár percig.
Inhalálás: Tegyünk 3-6 csepp olajat forrásban lévő vízhez vagy gőzölőbe.Ruhák öblítéséhez: 2
evőkanál ecethez cseppentsünk 5 csepp teafaolajat, és a szokásos öblítőnk helyett ezt használjuk.
Fertőzések megelőzésére: Nyilvános fürdőhelyek, wc-k használata után cseppentsünk a tisztasági
betétünkre vagy fehérneműnkre 2 csepp teafaolajat, ily módon megelőzhetjük a fertőzéseket.
Pelenkacserénél: teáskanálnyi babakrémbe keverjünk 1 csepp teafaolajat.
Horzsolás, vágott seb, herpesz, ekcéma, sömör, rovarcsípés, kiütés, égés, napégés esetén kenjük a
sérült felületre. Fülfájdalomnál cseppentsük a fülbe. Kitűnően alkalmas bőrsérülés fertőtlenítésére,
mivel a seb nem ég tőle; nem károsítja sem a szöveteket, sem a nyálkahártyát.
Arthritis, izomfájdalom, izomláz esetén: 1 rész teafaolaj, 10 rész hidegen sajtolt növényi olaj
keverékét megmelegítve masszírozzuk a fájó testrészbe.
Megfázás, nátha, arcüreggyulladás esetén arc-szauna készítéséhez: 2 liter forró vízbe 10 csepp
teafaolajat tegyünk, és becsukott szemmel inhaláljunk.
Korpásodás ellen, hajápolásra, hajparaziták ellen: 5 csepp teafaolajat tegyünk a samponunkhoz,
majd masszírozzuk a fejbőrbe, azután jól öblítsük ki.
Hólyag- és húgyúti megbetegedések, fertőzések esetén (ülőfürdőként): adjunk 6 cseppet a
fürdővízhez.
Fáradt, sérült lábak frissítésére, lábszag ellen: meleg vízbe tegyünk 10 csepp teafaolajat és ebben
áztassuk a lábunkat. Lábgomba kezelésére: 4 cseppet tegyünk egy meleg lábfürdőbe, majd
dörzsöljük be az érintett területet az illóolaj hordozóolajos elegyével.
Fehérnemű higiéniához: a folyékony mosószerünkbe cseppentsünk pár cseppet (mosódió főzet!).
Fürdőszobában, konyhában a penészfoltok tisztítására, általános fertőtlenítésre, felmosáshoz, 1 liter
vízhez adjunk 3-5 csepp teafaolajat.
Levegő tisztítására, rovarok távol tartására: párologtatóba, aromalámpába, mécsesházikóba pár
cseppet cseppentsünk, vagy 10 cseppet adagoljunk a kempinglámpa olajához, néhány csepp
levendulaolajjal keverve.
Kullancs eltávolítására: cseppentsünk néhány cseppet a kullancsra.