„Timár Szaniszló” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: nevet változtatott magyar személyek kategorizálása
A szócikk nyelvezetének korszerűsítése, jegyzetek, infobox cseréje, nemzetközi katalógusok, portál, kieg., jav.
1. sor:
{{személySzemély infobox}}
| típus = író
| házastárs = Pick Janka
| szülei = Schwarzenberg Vilmos<br>Eisler Anna
}}
 
'''Timár Szaniszló''', 1899-ig ''Schwarzenberg Béla''<ref>Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma:105529/1899. Forrás: MNL-OL 30807. mikrofilm 1005. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1899. év 38. oldal 53. sor</ref> ([[Baja]], [[1859]]. [[március 22.]]<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6MZS-SN5?i=234&cat=243455 |title=Születési bejegyzése a bajai izraelita hitközség születési akv. 14/1859. folyószáma alatt |accessdate=2021-04-20}}</ref> – [[Budapest]], [[Budapest VII. kerülete|Erzsébetváros]], [[1917]]. [[április 26.]])<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DT73-BGM?i=29 |title=Halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 852/1917. folyószáma alatt |accessdate=2021-04-20}}</ref> író, újságíró.
'''Timár Szaniszló''', születési nevén ''Schwarzenberg Mór'' ([[Baja]], 1859. március 22. – [[Budapest]], 1917. április 26.) hírlapíró.
 
==Élete==
 
Apja, timármesterSchwarzenberg Vilmos tímármester volt, aki részt vett aaz 1848–49-es forradalom és szabadságharcban, amikorazonban megbetegedett és anyagilag is tönkretönkrement. jutottAnyja Eisler Anna volt. TimárGyermekkora soknélkülözésben nélkülözésttelt. köztTanulmányait folytattaszülővárosában, tanulmányaita BajánBajai Királyi Katolikus Főgimnáziumban kezdte, majd [[Budapest]]ena elvégezteBudapesti azTudományegyetemen orvosi tanfolyamot;oklevelet szerzett. 1888-ban a lóvonatlóvasút elgázolta balkezét, ígyaminek azkövetkeztében orvosia pályárólbal kénytelenkarja voltmegbénult, visszalépni.így Schwarzenbergaz Mórorvosi családipályáját neveabba helyett a Timár Szaniszló nevet vettkellett felhagynia. Az irodalom iránt már orvosnövendék korában érdeklődésselérdeklődést viseltetettmutatott, majd megismerkedett [[Csiky Gergely|Csiky Gergellyel]] megismerkedett, aki bevezette az irodalomba;. azAz ''[[Egyetértés (napilap)|Egyetértés]]'' belmunkatársacímű politikai napilap belső munkatársa lett, ahol novellái és elmélkedő tárcái jelentekis megmegjelentek. Később a színházi rovatot vette át és színházi referens lett. Nála jelent meg első alkalommal szocialista szellemű társadalomábrázolás a magyar irodalomtörténetben. Tagja volt az [[Izraelita Magyar Irodalmi Társulat]]nak és a Budapesti Újságírók Egyesülete választmányának. Halálát tüdővész okozta.
 
Felesége Pick Janka volt. Fia, Tímár László (1894–1905) tizenegy éves korában vesztette életét.
Cikkei a Fővárosi Lapokban (1887. 341. sz. Shakespeare és Raphael, 1889. 131. Régi népszínműi nyomok az első magyar színdarabokban, 306. Az érzelgős elem népszínműveinkben); az Egyetértésben (1894. 148. Irók és meczenások, 1901. 153. Ibsen Henrikről, 1901. 320. sz. Csiky Gergelyről, 1902. 258. Kossuth a színpadon, 1903. 76. Tóth Lőrincz 1814-1903., 1904. 52. Japán asszonyokról, 126. A gyász óráiban: Jókai Mór, 295. sz. Kurucz költészet, 1908. 308. sz. A Nemzeti Szinház multja és jelene) sat.
 
A [[Kozma utcai izraelita temető]]ben helyezték végső nyugalomra.<ref>{{Cite news|title=Timár Szaniszló meghalt|accessdate=2021-04-20|date=1917-04-27|work=Az Újság|url=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/AzUjsag_1917_04/?pg=294&layout=s|page=7}}</ref>
 
Álneve: Tom.
 
==MunkáiMűvei==
 
* ''Az aranyborjú. MontecarlóiMonte-carlói történetek''. Bpest(Budapest, 1893.)
* ''Az élet vásárja'' (elbeszélések, Budapest, 1895)
* Az élet vásárja. U. ott, 1895. (Beszélyek. Ism. Egyetértés 196., nemzet 257., Magyar Geniusz 31., Otthon II. 375. l., Élet 50. sz.).
* ''Selyem és rongy.'' Regény. U. ott(regény, 1897I-II. két kötet., (ElőbbBudapest, az Egyetértésben. Ism. Ország-Világ 1896.1897).
* ''Az öröm vallása'' (regény, Budapest, 1900)
* Az Öröm vallása. Regény. U. ott, 1901. (Ism. hazánk 40., Új Idők 11. sz., Vasárnapi Ujság 8. sz.).
*''Röptében a nagyvilág körül: a világ kiváló városainak, tájainak és műalkotásainak fénykép-gyűjteménye magyarázó szöveggel''. Szerk. (Chicago, 1900 körül)
 
== Jegyzetek ==
Szerkesztette: Az Új-Világ csodái. Röptében a «Nagyvilág körül». Amerikai díszmű, fénynyom. képekkel, magyar és német szöveggel, 16 füzet. Budapesten év n.
{{Jegyzetek}}
 
==Források==
27 ⟶ 35 sor:
==További információk==
 
* {{Magyar életrajzi lexikon I-II|2|3=ABC15363/15740. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. htm}}
* {{Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.|1|896|0904}}
* A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp.Budapest, Pallas-Révai, 1893-1904.
* {{Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. |6}}
* {{Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.|2}}
 
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Irodalom}}
 
[[Kategória:Magyar írók]]
[[Kategória:Magyar újságírók]]
[[Kategória:Bajaiak]]
[[Kategória:1859-ben született személyek]]
[[Kategória:1917-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:CsaládiNevet nevüketváltoztatott magyarosítottmagyar személyek]]