„Boross F. László” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a {{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások
Literatúró (vitalap | szerkesztései)
13. sor:
==Élete==
 
Boross Rezső és Katscher Viktória gyermeke. Az [[első világháború]] idején behívták katonának, később pedig bekapcsolódott a [[forradalmi szocialisták]] munkájába. Ekkortájt került közel [[Kassák Lajos|Kassák]] köréhez, s barátkozott meg [[Hajdu Pál]]lal, [[Lékai János]]sal. Budapesten 1918-ban megszerezte jogi doktori oklevelét. A [[Kommunisták Magyarországi Pártja|KMP]] és az Ifjúmunkások Országos Szövetségének egyik alapító tagja volt, később pedig a [[Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége|KIMSZ]] egyik vezetője lett. 1919 elejétől kezdve májusig szerkesztette az [[Ifjú Proletár]] című lapot. Időközben 1919 februárjában letartóztatták a többi vezető kommunistával együtt, s 1919. március 19-én engedték szabadon. A [[Magyarországi Tanácsköztársaság|kommün]] alatt a Közoktatásügyi Népbiztosság ifjúmunkás-propagandaosztályát vezette, s munkatársa volt a [[Vörös Ujság]]nak.

1919. július 10-én Budapesten, a VI. kerületben házasságot kötött Vida Margittal, Weisz Imre és Boross Laura gyermekével,<ref>[https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-266-11541-35922-53 A házasságkötés bejegyezve Budapest VI. ker. polgári akv. 2967/1919. folyószám alatt.]</ref> akitől 1920-ban elvált.<ref>A budapesti királyi törvényszék 29.36.664/1920/2. számú ítélete.</ref> A [[Forradalmi Kormányzótanács|tanácskormány]] lemondása után letartóztatták, és 1920. június 4-én nyolc év börtönre ítélték. A következő évben [[szovjet–magyar fogolycsere-akció]]nak köszönhetően kiváltották és Németországba távozott. 1921-ben az [[Inprekorr]] helyettes szerkesztője, moszkvai tudósítója, egészen 1933-ig. Ekkor a Szovjetunióba ment, és a [[Kommunista Internacionálé|Komintern]] sajtóosztályának élére került, ahol egészen 1938-as letartóztatásáig megmaradt. Időközben belépett az [[Szovjetunió Kommunista Pártja|SZKP]]-ba (1937-ben kizárták), és publikált a [[Sarló és Kalapács (folyóirat)|Sarló és Kalapács]] és a ''Rundschau'' című lapokban. 1938. március 12-én kémkedés hamis vádjával letartóztatták, majd 1938. május 22-én halálraítélték, s június 3-án végrehajtották az ítéletet. 1957. április 30-án rehabilitálták.<ref name="wau" />
 
== Művei ==
* ''Reise durch hundert Kollektivwirtschaften'' (Moszkva, 1934.)<ref>{{cite web |url=http://resolver.pim.hu/auth/PIM450189 |title= Reise durch hundert Kollektivwirtschaften|accessdate= 2015-05-10|author= |last= |first= |authorlink= |coauthors= |date= |year= |month= |format= |work=Petőfi Irodalmi Múzeum|publisher= |pages=}}</ref>
=== Műfordítása ===
* Karl Radek: A szocializmus fejlődése a tudománytól a valóságig. (Kommunista Könyvtár. 8. 1–2. kiad. Bp., 1919)
34 ⟶ 36 sor:
* [http://epa.oszk.hu/00000/00022/00155/05076.htm Boross F. László: Az Athanázbál (Nyugat, 1914. 13. szám)]
* {{Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái}}
* ''Magyar életrajzi lexikon I-II''. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
* Nagy Csaba: ''A magyar emigráns irodalom lexikona''. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
* ''Révai Új Lexikona''. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
* ''Új magyar irodalmi lexikon''. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
* [[Komját Irén]]: ''A kommunista mozgalom világlapja. Az Inprekorr története''. Bp., 1977.
 
{{DEFAULTSORT:Boross F. Laszlo}}