„Jendrassik Loránd” változatai közötti eltérés

(1896–1970) egyetemi tanár, fiziológus, orvos
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „{{személy infobox}} Dr. '''Jendrassik Loránd''' (Alsópakonypuszta, 1895. augusztus 18.<ref>{{pim|59437}}</ref>/1896. augusztus 18. – Budapes…”
(Nincs különbség)

A lap 2021. június 22., 13:37-kori változata

Dr. Jendrassik Loránd (Alsópakonypuszta, 1895. augusztus 18.[5]/1896. augusztus 18.Budapest, 1970. július 19.[6]) orvos, fiziológus, egyetemi tanár. Az orvostudományok doktora (1969).

Jendrassik Loránd
Született1896. augusztus 18.[1]
Alsópakony[2]
Elhunyt1970. július 19. (73 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztségeegyetemi tanár (1936–1966)
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1921, orvostudomány)
SírhelyeFarkasréti temető (7/7-1-40/41)[3][4]
SablonWikidataSegítség

Életpályája

1918–1923 között a budapesti egyetem élettani intézetében dolgozott. 1921-től Leidenben, 1925-től Berlinben ösztöndíjas volt. 1925–1940 között Pécsen az Ángyán János vezette belgyógyászati klinikán a kémiai laboratórium vezetője volt. 1927-ben egyetemi magántanár lett. 1929–1930 között részt vett a Magyar Élettani Társaság (MÉT) megszervezésében, melynek szervező-, majd főtitkára volt. 1936-ban címzetes rendkívüli egyetemi tanár lett. 1940–1945 között a kolozsvári tudományegyetemen az általános élettan tanszékvezetője volt. 1950–1966 között a budapesti tudományegyetem bölcsész-, majd természettudományi kara keretében működő Általános Élettani Intézet egyetemi tanára volt. 1966-ban nyugdíjba vonult.

Munkássága

Munkássága során a klinikai gyakorlatban használható kémiai és fizikai vizsgáló módszereket dolgozott ki, fotometriás eljárásokat vezetett be, megindította a klinikai kémiai metódusok szabványosítását. Kutatta az idegingerület-átvevő mediátorok szerepét, a harántcsíkolt izomzat összehúzódásának mechanizmusát, a sejtek membránjainak élettanát.

Sírja a Farkasréti temetőben található (7/7-1-40/41).[7]

Családja

Szülei: Jendrassik Kornél (1868–1931) gépészmérnök és Kégl Aranka voltak. 1926-ban, Pécsen házasságot kötött Katona Margittal.[8] Jendrassik Jenő (1824–1891) fiziológus unokája.[7] Testvére, Jendrassik György (1898–1954) gépészmérnök, Jendrassik Aurél (1904–1927) filozófus, Jendrassik Kornélia (1910–1985).[9]

Művei

  • Az agyvelő fiziológiai hatóanyagairól (Budapest, 1929)
  • Kolloid változások sima izmokon ingeranyagok hatására (Tihany, 1931)
  • Die ersten chemischen Prozesse der Muskelkontraktion (Faiszt Józseffel, Budapest, 1957)
  • Das Le Chateliersche Prinzip und die Gesetze der Störung dynamischer Gleichgewichte (Budapest, 1956)

Díjai

Jegyzetek

Források

További információk

  • Sós József: Jendrassik Loránd (Orvosi Hetilap, 1970. 36. sz.).
  • A m[agyar] kir[ályi] Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta, szerkesztette és kiadta: vitéz Szabó Pál. Pécs, 1940. Dunántúli ny.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. Összeállította: Gazda István. Piliscsaba, Magyar Tudománytörténeti Intézet, 1997. 1-2. kötet.
  • A magyar legújabb kor lexikona. A magyar feltámadás könyve 1919–1930. Szerk. Kerkápoly M. Emil., Európa Nyomda, Budapest, 1930.
  • A magyar társadalom lexikonja. A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, Budapest, 1930.
  • Nobilitas 2009. Szerkesztette: Gudenus János József. Budapest, Magyar Történelmi Családok Egyesülete Közhasznú Szervezet, 2009.
  • Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. ISBN 978-963-06-7919-0
  • Révai új lexikona X. (Hom–Kac). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-280-9  
  • Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8