„John Fitzgerald Kennedy” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
603. sor:
John F. Kennedyt végül utolsónak bizonyult utazása Texasba vitte, ahol előbb [[San Antonio (Texas)|San Antonioban]], majd [[Houston (Texas)|Houstonban]], utána [[Fort Worth]]ben találkozott a helyi üzleti és politikai élet prominenseivel, végül pedig [[Dallas]]ba látogatott.<ref>{{cite web|url=https://eu.usatoday.com/story/news/nation/2013/10/28/jfk-assassination-texas-trip/3150539/|title=TJFK's final hours: Personal moments, lasting impressions|author=RICK JERVIS|language=angol|publisher=USA Today|accessdate=2021-09-02}}</ref> Látogatásának kettős célja volt: megkezdvén az 1964-es újraválasztási kampányát, támogatókat kívánt gyűjteni a déli államban, illetve el szerette volna simítani az állam demokrata vezetői (Ralph Yarborough, Don Yarborough és [[John Connally]] kormányzó) közötti feszültségeket a hatékonyabb politikai munka érdekében.<ref>{{cite web|url=https://www.csmonitor.com/USA/Politics/DC-Decoder/2013/1119/JFK-assassination-three-feuds-in-Dallas|title=JFK assassination: three feuds in Dallas|author=Peter Grier|language=angol|publisher=© The Christian Science Monitor|accessdate=2021-09-02}}</ref> Az elnöki vizitet 1963 júniusában vetette fel ötletként Lyndon B. Johnson alelnök, majd magát a látogatást 1963 szeptemberében jelentették be. A Kennedyt Dallasban szállító autókonvoj útvonalát november 18-án véglegesítették és hamarosan közzé is tették, hogy minél több ember üdvözölhesse a városba látogató vezetőt.<ref name="Warren_Ch1">{{cite web|url=https://www.archives.gov/research/jfk/warren-commission-report/chapter-1|title=Warren Commission Report – Chapter 1: Summary and Conclusions|author=|language=angol|publisher=The U.S. National Archives and Records Administration|accessdate=2021-09-02}}</ref>
 
Az elnök az [[Air Force One]] fedélzetén érkezett ForthFort Worthből a [[Dallas Love Field repülőtér]]re egy nyúlfarknyi repülés után, ahonnan az előzetesen kiadott program szerint egy autókonvojjal hajtottak Dallas belvárosába a Dallas Trade Mart épületébe, ahol a meghívottak várták az elnököt. Az autókonvoj második tagja volt az elnök [[SS–100–X|Lincoln Continental]] [[kabrió]]ja (amelyet éppen azért választottak, hogy minél közvetlenebbül tudja üdvözölni az odasereglett érdeklődőket az elnök, illetve azok minél könnyebben megpillanthassák és integethessenek neki), ebben foglalt helyet az elnöki pár, illetve a Connally házaspár, a vendéglátó állam kormányzója. Két kocsival hátrébb, szintén nyitott gépkocsiban érkezett Johnson alelnök a feleségével. Az útvonal szerint a repülőtérről átvágtak volna a város külvárosi régióján, beérve a belvárosba pedig a Main Streeten, majd a Houston Streeten át, befordulva az Elm Streetre, majd onnan a Dealey Plazára, hogy elérjék a Stemmons Freewayn a Dallas Trade Martot.<ref name="Warren_Ch1"/>
 
Amikor a menet elérte a Dealey Plazat, Nelly Connally lelkesülten kérdezte az elnök a nagyjából 150-200 ezresre becsült tömeg láttán az elnököt, ''„Elnök úr, nem mondhatja, hogy Dallas nem szereti Önt”'', amire Kennedy annyit válaszolt, ''„Nem, tényleg nem mondhatom”'' – ezek voltak az utolsó szavai.<ref>{{cite web|url=https://www.southernliving.com/culture/celebrities/jfk-last-words|title=These Were JFK's Last Words|author=SARA KETTLER|language=angol|publisher=Southern Living|accessdate=2021-09-02}}</ref> Az autók helyi idő szerint 12:30-kor éppen elhagyták az út mentén álló, hatemeletes Tankönyvraktár épületét, amikor lövések dördültek – a hivatalos verzió szerint – szám szerint három lövés. (A nézőseregből kikérdezettek 80%-a három lövést hallott, bár először nem is hitték, hogy azok lövések, inkább az ünnepet emelendő [[tűzijáték]] petárda durranásnak vélték. Az egyik lövés előbb a hátán találta el Kennedyt, amelynek golyója végül a torkán lépett ki, majd egy másik lövés kisvártatva fejen találta az elnököt, vérrel, csontszilánkokkal és agyának darabjaival terítve be az autó utasterét. A káoszban megsérült Connally kormányzó is, majd miután Kennedy egyik testőre felugrott az autóra, az nagy sebességgel elhajtott a helyszínről és a Parkland Memorial Kórházba vitte a halálosan megsérült elnököt. A sérülések olyan komolyak voltak, hogy a kórház orvosai 13:00-kor – bár eleinte nem merték bejelenteni a hírt – halottnak nyilvánították az Egyesült Államok 35. elnökét.