„Vita:Közért” változatai közötti eltérés
A Közért c. cikket időközben én is elkezdtem, ide másolom, hová jutottam |
(Nincs különbség)
|
A lap 2021. szeptember 22., 00:31-kori változata
Közben szerkesztői allapon én is elkezdtem a cikket
Ma este szerkesztői allapon (Szerkesztő:Linkoman/Közért) én is elkezdtem ezt a szócikket.
Idemásolom, hová jutottam:
" közért egy mozaikszó; a mai magyar köznyelvben a kiskeresekdelmi üzlet széles körben elterjedt megnevezése. Ma már nem márkanév, a privatizáció óta nem kötődik egyik kereskedelmi vállalkozáshoz sem.
A szó eredete
Előtörténete
A fővárosi törvényhatósági bizottság 1911-ben alapította Budapest Székesfőváros Községi Élelmiszerárusító Üzemét, főként a húsárak mérséklése céljából. Az üzemnek eredetileg 14 boltja volt, 1939-ben pedig már 51. Az árukínálat a későbbiekben kibővült és a "Községi" üzletei népszerűvé váltak. Az üzem 1948. május 15-ig működött.
A Községi Élelmiszerkereskedelmi Rt.
A Gazdasági Főtanács 882/1948 sz. határozata alapján 1948 májusában 50 millió Ft alaptőkével alapították a Községi Élelmiszerkereskedelmi Rt. nevű vállalatot. Ennek a rövidítése volt a KÖZÉRT. Az rt. üzlethálózata az Általános Fogyasztási, Termelési és Értékesítő Szövetkezet, a Magyar Köztisztviselők Fogyasztási Termelő és Értékesítő Szövetkezete, valamint a korábbi „Községi” népszerű boltjaiból állt össze. Fő feladata a közellátás biztosítása volt. Alapításakor 358 budapesti, továbbá 31 vidéki bolttal rendelkezett. A budapesti üzletek száma a későbbiekben növekedett, míg a vidéki üzletek más üzlethálózatokhoz kerültek.
1955 augusztusában nyílt meg a válllalat [1] legelső önkiszolgáló üzlete, Budapest II. kerületében [2]. Az 1960-as évek közepén a vállalat üzleteinek már közel 50 %-a önkiszolgáló rendszerben működött. A nagyobb alapterületű ABC áruházak 1966-1967-től terjedtek el. 1969-ben jelentős átszervezést hajtottak végre: 10 kerületi közértvállalatot hoztak létre, átlagosan két-két kerület közértjeinek átcsoportosításával.
A privatizáció
A kerületi Közérteknek a privatizáció idején 1670 boltjuk volt. Ehhez járult még a Budapesti Közért Vállalat további 24 üzlete.[3] 1990-ben törvény [4] hozta létre az előprivatizáció intézményét, az üzletek, illetve azok bérleti jogának árverés útján történő értékesítésére.[5] Előprivatizációs licitálás keretében a közért boltok többségét (főleg a kisebb boltokat és a szerződéses üzleteket) egyesével adták magánkézbe. Az előprivatizáció következtében a Közért boltok száma mintegy a felére csökkent.
A fennmaradt nagyobb üzleteket három nyilvános pályázaton értékesítették 1992 és 1994 között, mégpedig egyesével. Az ezek után is magmaradt üzleteket három Közért vállalatba [6] szervezték, amelyket azután 1994-ben részvénytársaságokká alakították át. A többi Közért vállalat jogutód nélkül megszűnt.[7] 1995-ben a Belvárosi Közért Rt-t felszámolták, míg a Pest-budai és a Délpesti RT-ket a Hajdú-BÉT Rt. vásárolta meg, privatizációs pályázat keretében.
Jegyzetek
- ↑ Egyben Magyaroszág
- ↑ A Mártírok útja és a Bem utca sarkán
- ↑ Ezek később - többszöri átalakulást követően - a Spar-hálózat részévé lettek.
- ↑ 1990. évi LXXIV. törvény a kiskereskedelmi, a vendéglátóipari és fogyasztási szolgáltató tevékenységet végző állami vállalatok vagyonának privatizálásáról (értékesítéséről, hasznosításáról)
- ↑ https://mult-kor.hu/cikk.php?id=8195
- ↑ Belvárosi, Délpesti, Pest-budai
- ↑ Végelszámolással
Források
- Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 226–227. o. ISBN 963-05-6410-6 [A szócikk címe: Budapesti Élelmiszerkereskedelmi Egyesülés]
- * Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 268. o. ISBN 963-05-6410-6 [A szócikk címe: Budapesti Székesfővárosi Községi Élelmiszerárusító Üzem]
- hvg.hu