„Zsedényi Béla” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Jegyzetek |
||
34. sor:
| lábjegyzet =
}}
[[Fájl:ZsedényiBéla VeresPálné14.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|
]]
Lőcsei '''Zsedényi Béla''' ([[Aknasugatag]], [[1894]]. [[április 5.]] – [[Budapest]], [[1955]]. [[február 8.]]) [[miskolc]]i jogászprofesszor, az [[Ideiglenes Nemzetgyűlés]] elnöke.
47 ⟶ 45 sor:
1925-től 1944-ig a [[miskolc]]i [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]] jogakadémia tanára volt. Magántanári habilitációját a [[pécs]]i egyetemen tette le 1928-ban. A Tiszai Evangélikus Egyházkerület világi főjegyzője és az evangélikus zsinat tagja volt. 1929-ben – a [[Polgári Demokrata Párt (1900)|Független Demokrata Párt]] képviseletében, az [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt|MSZDP]]-vel közös listán – bekerült Miskolc város törvényhatósági bizottságába, majd a Magyar Külügyi Tanács tagja is volt. Rövid ideig támogatta [[Gömbös Gyula]] politikáját, de 1939-től már az ellenzéki ''Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap'' főszerkesztője volt, míg be nem tiltották az újságot.
1944-ben [[Budapest]]en nyitott ügyvédi irodát, a [[Margarethe hadművelet|német megszállás]] idején pedig bujkált. A nyilasok 1944. október 17-én mégis elfogták, [[Szilvásvárad]]ra internálták, de megszökött. 1944 decemberében az [[Ideiglenes Nemzetgyűlés]] tagjává, majd az alakuló ülésen, 1944. december 21-én elnökévé választották, és így 1945. január 26-ától december 7-éig a [[Nemzeti Főtanács]] elnöke is volt. 1945. november 4-én, elnöki mandátuma lejártával, az új nemzetgyűlés külön törvény alapján kilenc másik közéleti személyiséggel együtt meghívta képviselőnek. Mérsékelt politikusként részt vett a [[Pfeiffer Zoltán]] vezette [[Magyar Függetlenségi Párt]] megalapításában. Az [[1947-es magyarországi országgyűlési
1950. május 24-én koholt vádak alapján letartóztatták, majd novemberben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Lánya, Lilla, aki addig opera- és hangverseny-énekesnő volt, fizikai munkát kellett, hogy vállaljon. Felesége 1952-ben közlekedési baleset áldozata lett. Zsedényi Béla a gyűjtőfogházban hunyt el 1955-ben, és titokban temették el a [[rákoskeresztúr]]i [[Új köztemető]] [[301-es parcella|301-es parcellájában]].
65 ⟶ 63 sor:
*''Új választójogot! Választójogi reformtervek''; Miskolci Ny., Miskolc, 1931
*''A Felsőház új jogköre''; Fekete Ny., Miskolc, 1938 (''Miskolci Ev. Jogakadémia tudományos értekezéseinek tára'')
== Jegyzetek ==
{{Jegyzetek}}
== Források ==
76 ⟶ 77 sor:
* Ruszoly József: ''Három borsodi örökhagyó. Palóczy László, Szemere Bertalan, Zsedényi Béla. Tanulmányok és dokumentumok''; Felsőmagyarország, Miskolc, 1992
* ''Tanulmányok Zsedényi Béla születésének 100. évfordulója tiszteletére''; szerk. Csíki Tamás; Herman Ottó Múzeum, Miskolc, 1995
* Gantner Péter: ''Egy elfelejtett államfő. Zsedényi Béla életpályája''; I.A.T.,
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Jog||Politika}}
{{DEFAULTSORT:Zsedenyi Bela}}
[[Kategória:Magyar jogászok]]
| |||