„Technofóbia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Technofóbia az irodalomban és filmekben: link egyértelműsítés AWB |
|||
19. sor:
A [[sci-fi]] irodalom kedvelt témája a technofóbiát feszegető kérdések. [[Mary Shelley]] korai sci-fi műve a [[Frankenstein]] című könyve 1818-ban jelent meg. A könyv tanulsága, hogy ha az ember felelőtlenül jár el a tudomány által kapott hatalmával, az ellene fordulhat. [[Charlie Chaplin]] filmjében a [[Modern idők]]ben a tömeg termelés érdekében állított gépeket zsarnok embertelen eszköznek ábrázolja.<ref>[http://www.charliechaplin.com/en/biography/articles/6-Modern-Times www.charliechaplin.com]</ref>
Később a sci-fi irodalom egyik legtermékenyebb területe lesz a [[robot (automatizálás)|robot]]okkal kapcsolatos jövőkép. A robotok kezdetben gonosz és rossz teremtények. [[Isaac Asimov]] az elsők között volt, akinek műveiben megjelennek a pozitív beállítottságú embereket segítő gépek. Az egyik korai műve „[[Robbie]]” pont a jövőbeli technofób kérdést feszegeti. Ellenben [[Frank Herbert]] könyvében a „[[A Dűne|Dűnében]]” nincs helye robotoknak, akik a történet szerint az ember ellen fordultak egykor és rabigába hajtották az emberiséget. [[Arthur C. Clarke]] híres HAL9000-es fedélzeti számítógépe, habár az űrhajó legénysége ellen fordul, de később kiderül, hogy a tragédia oka emberi mulasztás és hiba volt. A tanulság az, hogy habár a gép képes gyilkolni is akár, de mint eszköz esetén a felelős végül is az ember.
== Lásd még ==
| |||