Ősrégi köznemesi [[Liptó vármegye]]i családban született, amelynek a legkorábbi ismert őse a cseh eredetű ''Lőrinc comes'' volt, aki [[1241]]-ben vett részt a tatárok elleni [[muhi csata|muhi csatában]].<ref>Szluha Márton. (2000) Liptó vármegye nemes családjai. Heraldikai kiadó. 723. o.</ref> Szmrecsány György édesapja,Apja idősebb Szmrecsányi György ([[1848]]-–[[1906]]), [[Árva vármegye]] főispánja, és édesanyja,anyja marsó- és jablonfalvi Marsovszky Sarolta ([[1854]]-–[[1927]]) volt.<ref name="MarsovszkySarolta">{{Cite web|url=https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/611215#|title=Széchényi Nemzeti Könyvtár - gyászjelentések - Szmrecsányi Györgyné Marsovszky Sarolta}}</ref><ref>Szluha Márton. (2000) Liptó vármegye nemes családjai. Heraldikai kiadó. 730. o.</ref> Az apai nagyszülei Szmrecsányi Dárius ([[1816]]–[[1888]]), [[Árva vármegye]] [[főispán|főispánja]], nemzetőr őrnagy, a m. főrendiház tagja, a Szent István rend kis-keresztese,<ref name="dáriusgyász">{{Cite web|url=https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/611203#|title=Széchényi Nemzeti Könyvtár - gyászjelentések - Szmrecsányi Dárius}}</ref> és Colinasi Franciska ([[1826]]–[[1848]]) voltak. Az anyai nagyszülei marsó- és jablonfalvi Marsovszky Móric ([[1820]]–[[1887]]), királyi tanácsos, 1848/49. évben honvdékapitány, Trencsén vármegye alispánja [[1861]]-ben, Trencsén vármegye [[Szabadelvű Párt]] elnöke, nagybirtokos, és Bachmann Mária voltak.<ref name="marovszkymóric">{{Cite web|url=https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/215680#|title=Széchényi Nemzeti Könyvtár - gyászjelentések - Marovszky Móric}}</ref> Keresztszülei [[Császka György]] szepesi püspök és dédanyja, Marsovszky Károlyné Wachtler Karolina ([[1794]]-[[1881]])<ref name="marsovszky">{{Cite web|url=https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-266-11126-19142-6?cc=1542666&wc=M6WK-F3D:101521201,102212201|title=Marsovszky Károlyné gyászjelentése. FamilySearch}}</ref> voltak.
Jogi tanulmányainak befejezése után a statisztikai hivatalban, később a kereskedelmi minisztériumban dolgozott. [[1905]]-ben a [[Szabadelvű Párt]] programjával választották országgyűlési képviselővé, de hamarosan a Néppárthoz csatlakozott. [[1917]] és [[1918]] között Pozsony város és vármegye főispánja lett. A [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaság]] alatt, [[1919]]-ben, [[Bécs]]be menekült és élénken részt vett a [[Bethlen István (politikus)|Bethlen István]] által vezetett [[Antibolsevista Comité|antibolsevista comité]] tevékenységében. A legitimista mozgalom egyik legaktívabb szereplőjeként, tagja volt a Tanácsköztársaság bukása utáni első és második [[Országgyűlés|nemzetgyűlésnek]], amelynek [[1920]]-tól [[1921]]-ig az alelnöke is volt.<ref name="eletrajzi">{{Cite web|url=http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/15185.htm|title=Magyar életrajzi lexikon - Szmrecsányi György életrajza}}</ref>
