Szmrecsányi György

(1876–1932) magyar politikus, főispán, országgyűlési képviselő

Szmrecsányi Szmrecsányi György Dáriusz Móric[1] (Felsőkubin, Árva vármegye, 1876. szeptember 23.Budapest, 1932. szeptember 22.), a Katolikus Néppárt támogatója, magyar legitimista politikus, Pozsony vármegye főispánja, magyar nemzetgyűlési képviselő.

szmrecsányi Szmrecsányi György
Szmrecsányi György, Magyarság Képes Melléklete, 1932.jpg
Született 1876. szeptember 23.
Flag of Hungary (1915-1918; angels; 3-2 aspect ratio).svg Felsőkubin, Árva vármegye
Elhunyt Flag of Hungary (1915-1918, 1919-1946).svg1932. szeptember 22. (55 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége Flag of Hungary.svgmagyar
Házastársa tahi Unger Adél
Foglalkozása Pozsony vármegyei főispán, magyar nemzetgyűlési képviselő
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1905–1906)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1906–1910)
  • főispán (1917–1918, Pozsony vármegye)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1920–1922)
A Wikimédia Commons tartalmaz szmrecsányi Szmrecsányi György témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

ÉleteSzerkesztés

Ősrégi köznemesi Liptó vármegyei családban született, amelynek a legkorábbi ismert őse a cseh eredetű Lőrinc comes volt, aki 1241-ben vett részt a tatárok elleni muhi csatában.[2] Szmrecsány György édesapja, idősebb Szmrecsányi György (1848-1906), Árva vármegye főispánja, és édesanyja, marsó- és jablonfalvi Marsovszky Sarolta (1854-1927) volt.[3] Keresztszülei Császka György szepesi püspök és dédanyja, Marsovszky Károlyné Wachtler Karolina (1794-1881)[4] voltak.

Jogi tanulmányainak befejezése után a statisztikai hivatalban, később a kereskedelmi minisztériumban dolgozott. 1905-ben a Szabadelvű Párt programjával választották országgyűlési képviselővé, de hamarosan a Néppárthoz csatlakozott. 1917 és 1918 között Pozsony város és vármegye főispánja lett. A Tanácsköztársaság alatt, 1919-ben, Bécsbe menekült és élénken részt vett a Bethlen István által vezetett antibolsevista comité tevékenységében. A legitimista mozgalom egyik legaktívabb szereplőjeként, tagja volt a Tanácsköztársaság bukása utáni első és második nemzetgyűlésnek, amelynek 1920-tól 1921-ig az alelnöke is volt.[5]

Házassága és leszármazottjaiSzerkesztés

1903. szeptember 23-án Tahin feleségül vette tahi Unger Adélt (1879-1948), tahi Unger Béla (18431920) és Pfeffer Adél (1857-1879)[6] lányát. A házasságukból két lány született:

  • Szmrecsányi Szmrecsányi Veronika (1905-1963), báró Gruber Hervé (1894-1967) nagykövet felesége.
  • Szmrecsányi Szmrecsányi Magdolna (1911-1984), zenetanár.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információSzerkesztés

Vidor Gyula (szerk.): Nemzetgyülési almanach 1920-1922 (Bp., 1921) 142-143. old.