„Császár Elemér (irodalomtörténész)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pécsi egyetemi almanach körüli rendezés (WP:FELÉP, egységes forrássablon refelt címleírás helyett) |
kieg. |
||
2. sor:
{{Személy infobox
| név = Császár Elemér
| születési név =
| nemzetiség = [[Magyarok|magyar]]▼
| házastárs = Hajnik Mária Franciska Teréz<br><small>(h. 1902–1939)</small><br />
| aláírás = ▼
| alsablon = {{Személy infobox/Vezető▼
▲|nemzetiség= [[Magyarok|magyar]]
▲|aláírás=
▲|alsablon={{Személy infobox/Vezető
|típus=
|becsukva=
|ország =
|állam = A [[Petőfi Társaság]]
35 ⟶ 29 sor:
'''Császár Elemér''' ([[Budapest]], [[1874]]. [[augusztus 7.]] – [[Budakeszi]], [[1940]]. [[július 3.]]) irodalomtörténész, egyetemi tanár, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagja 1909-től, rendes tagja 1922-től, tiszteleti tagja 1938-tól, [[1937]]-től [[1939]]-ig a [[Petőfi Társaság]] elnöke. Öccse [[Császár Ernő]] irodalomtörténész, unokaöccse [[Császár Ákos]] (1924–2017) matematikus, egyetemi tanár.
Fő oktatási és kutatási területe:
== Életpályája ==
[[Császár Károly (pedagógus)|Császár Károly]] (1842–1891) pedagógus és kisfaludi Pikéthy Etelka (1848–1928) fiaként született. Iskoláit Budapesten végezte, 1896-ban nyert középiskolai tanári oklevelet a
▲Iskoláit Budapesten végezte, 1896-ban nyert középiskolai tanári oklevelet a budapesti egyetemen, ezt követően a fővárosi gimnáziumokban tanított. 1908-ban magántanárrá habilitálták a budapesti egyetemen. 1909-ben választották be az akadémiai levelező tagok sorába, akadémiai székfoglalóját 1909. november 2-án tartotta ''[[Bessenyei György|Bessenyei]] akadémiai törekvései'' címmel. 1918-tól a [[pozsony]]i, majd a [[Trianoni békediktátum|trianoni trauma]] következtében a [[pécs]]i [[Erzsébet Tudományegyetem]]en tanított. 1923-tól haláláig a budapesti egyetem tanára.
== Munkássága ==
45 ⟶ 38 sor:
Irodalomtörténeti munkáit a [[pozitivizmus]] szellemében írta, részletes életrajzokat írt a magyar írókról és költőkről. Szemléletmódját leginkább a konzervatív akadémizmus jellemezte, amelyet még [[Beöthy Zsolt]]tól örökölt. [[Pintér Jenő]] irodalomtörténész szintén a Beöthy-iskolához tartozott. Császár és Pintér konzervativizmusát kifogásolták a kortárs írók, a szellemtörténeti irány hívei pedig pozitivizmusukat. Mindezzel együtt a két világháború közt a magyarországi magyar irodalomtörténeti oktatás és kutatás hivatalosan elismert pozitivista, konzervatív irányvonalának meghatározó egyéniségei voltak. Császár Elemérnek számos tanítványa volt, akik szorgalmasan jegyzetelték az ő előadásait, amelyek megbízható adattartalmakat tártak a hallgatóság elé. Precíz bibliográfiai hivatkozásokkal, ha lehetséges volt, gazdag történelmi illusztrációkkal adta közre köteteit.<ref>Lásd pl. a MEK-ben Ányos Pálról szóló művét, i.m.</ref>
Társasági tisztségeket vállalt, 1913-tól tevékenykedett a [[Kisfaludy Társaság]]ban; 1920-ban tagjai közé fogadta a [[Petőfi Társaság]], amelynek később alelnökévé, majd elnökévé (
== Művei (válogatás) ==
70 ⟶ 63 sor:
* [[Arany János (költő)|Arany János]] : egyetemi előadás[ok]. Budapest : Egyetemi Ny., 1938. 159 p.
==
* Greguss Ágost-díj (1925)
* [[Corvin-koszorú]] (1930)
85 ⟶ 78 sor:
== Források ==
* {{MÉL|1|300|ABC02469/02639.htm}}
* {{ÚMIL|11|347–348}}
== További információk ==
103 ⟶ 96 sor:
[[Kategória:1940-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:A Négyesy-szemináriumok tagjai]]
[[Kategória:Pestiek]]
| |||