„Maltol” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{Chembox new | Name = Maltol | ImageFile = Maltol.png | ImageSize = 120px | ImageName = | IUPACName = 3-hydroxy-2-methyl-4H-pyran-4-one | Section1 = {{Chembox Id...” |
(Nincs különbség)
|
A lap 2008. február 24., 14:58-kori változata
| Maltol | |||
| |||
| IUPAC-név | 3-hydroxy-2-methyl-4H-pyran-4-one | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 118-71-8 | ||
| |||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C6H6O3 | ||
| Moláris tömeg | 126,11 g/mol | ||
| Sűrűség | 1,348 g/cm3 | ||
| Olvadáspont | 161-162 °C | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A maltol (E636) egy a természetben is előforduló szerves vegyület, melyet legnagyobb mennyiségben izfokozóként használnak. Az európai vörösfenyő (Larix decidua) kérgéből, az erdei fenyő (Pinus sylvestris) tűleveleiből, pörkölt malátából, (utóbbiról kapta nevét is), vagy laktóz és maltóz melegítésével állítják elő. Tiszta állapotbna fehér, kristályos port alkot, mely poláros odószerekben jól oldható (például forró vízben, kloroformban).
A maltol a Fe3+, Ga3+, Al3+, és a VO3+ ionokkal erős kötést képez, emiatt alumínium bevitelre is szokták alkalmazni.[1][2]
Élelmiszeripari felhasználása
Kellemes, karamellhez hasonlító illata miatt aromaként is alkalmazzák. Íze a frissen sült kenyérhez hasonlít, ezért elsősorban pékárúkban és süteményekben alkalmazzák ízfokozóként. Napi maximum beviteli mennyisége 1 mg/testsúlykg. Nincs ismert mellékhatása
Külső források
- ↑ B. D. Liboiron, K. H. Thompson, G. R. Hanson, E. Lam, N. Aebischer, C. Orvig (2005). „New Insights into the Interactions of Serum Proteins with Bis(maltolato)oxovanadium(IV): Transport and Biotransformation of Insulin-Enhancing Vanadium Pharmaceuticals”. J. Am. Chem. Soc. 127, 5104-5115. o. DOI:10.1021/ja043944n.
- ↑ N. Kaneko, H. Yasui, J. Takada, K. Suzuki, H. Sakurai (2004). „Orally administrated aluminum-maltolate complex enhances oxidative stress in the organs of mice”. J. Inorg. Biochem. 98, 2022-2031. o. DOI:10.1016/j.jinorgbio.2004.09.008.