„Hajnal István” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Élete |
Taz (vitalap | szerkesztései) a jav |
||
4. sor:
==Élete==
[[1892]]-ben született Nagykikindán egy [[Elzász-Lotharingia|Elzász-Lotharingiából]] [[1813]] táján a magyarországi [[Bánát]]ba letelepedett család legkisebb fiú gyermekeként. Apja Hajnal József [[Kaposvár]] főállatorvosa, anyja Karg Vilma volt. Négyen voltak testvérek: két fiú és két lány született a családba. A család eredeti neve ''Henlein'' volt.▼
Hajnal István elemi iskoláit Nagykikindán, illetve [[Mezőhegyes]]en kezdte, majd [[Kaposvár]]on fejezte be, tanulmányai során a magyar mellett a németet is anyanyelvként tanulta. [[1910]]-ben leérettségizett, majd a budapesti egyetem történelem-földrajz szakára iratkozott be, ahol többek között [[Marczali Henrik]] és [[Fejérpataky László]] is tanára volt, majd [[Lipcse|Lipcsében]] tanult. Tanulmányainak befejezése után a
▲[[1892]]-ben született Nagykikindán egy [[Elzász-Lotharingia|Elzász-Lotharingiából]] [[1813]] táján a magyarországi [[Bánát]]ba letelepedett család legkisebb fiú gyermekeként.
▲[[1910]]-ben leérettségizett, majd a budapesti egyetem történelem-földrajz szakára iratkozott be, ahol többek között [[Marczali Henrik]] és [[Fejérpataky László]] is tanára volt, majd [[Lipcse|Lipcsében]] tanult. Tanulmányainak befejezése után a bp-i Kereskedelmi Akadémia és a bécsi Theresianische Akadémia magyar prefektusa lett.
Az [[I. Világháború]] alatt egy ideig katonáskodott, majd a világháború után [[Klebelsberg Kunó]] megbízásából részt vett a bécsi levéltári expedícióban, minek során a Kossuth emigráció
törökországi történetéhez gyűjtötte az anyagot. Az e témáról készült kötete [[1927]]-ben jelent meg.
[[1922]]-ben kötött házasságot, melyből egy gyermeke született. Később az [[Eszterházy család]] levéltárosa lett, mely hivatását [[1930]]-ig töltötte be. [[1928]]-ban a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagjává, majd [[1939]]-től rendes tagjává választották. [[1930]]-tól a budapesti egyetem újkori egyetemes történeti tanszékén tanított. [[1931]]-től [[1942]]-ig pedig a [[Századok (folyóirat)|Századok]] című folyóirat szerkesztője lett.▼
▲[[1930]]-tól a budapesti egyetem újkori egyetemes történeti tanszékén tanított. [[1931]]-től [[1942]]-ig pedig a [[Századok (folyóirat)|Századok]] című folyóirat szerkesztője lett.
[[1949]]-ben több más sorstársával együtt kizárták az akadémia tagjai közül, [[1950]]-ben pedig nyugdíjazták. [[1956]]. június 16-án halt meg Budapesten, 64 éves korában.
35 ⟶ 24 sor:
* Az újkor története (1936)
* A Batthyány kormány külpolitikája (1957)
==Források==
| |||