„Ingeborg Bachmann” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
a →‎Művészete: elirasok jav., form, link
10. sor:
Ingeborg Bachmann elsősorban költőként vált jelentőssé. ''Die gestundete Zeit'' (1953) című verseskötete a háború utáni korszak restaurációs törekvéseit és annak követőit ítéli el.
 
''Anrufung des großen Bären'' (1956) című kötetében a [[mitológia|mitológiához]] nyúl témaként, és az emberi élet [[utópia|utópiája]] foglakoztatjafoglalkoztatja.
 
[[Frankfurt]]i felovasásaitfelolvasásait (Frankfurter Vorlesungen) 1959/60-ban vendégdocensként tartotta. A [[poétika]] témáját érintő előadások aza szerzői ''Én és az irodalom mint a világ változásának médiuma'' kapcsolatát tárták fel.
 
[[1961]]-ben jelent meg elbeszéléskötete ''Das dreißigste Jahr'' (A 30. év) címmel, melyben a fasizmussal[[fasizmus]]sal való együttéléssel és annak feldolgozásával foglalkozott.
 
[[1965]]-ben nyúl az úgynevezett ''Todesarten-Zyklus'' (a halál formái – ciklus) témájához, mely azzal foglalkozik, hogy a nők hogyan kerülnek partnerük miatt izolált, elszigetelt helyzetbe és hogyan kényszerülnek hallgatásra. E ciklusnak csak egy darabja készült el, a ''Malina'' című regény (1971), melyet 1991 – ben1991–ben [[Isabelle Huppert]], [[Mathieu Carrière]] és [[Can Togay]] közreműködésével megfilmesítettek. A 2. résznek szánt ''Der Fall Franza'' és a 3. rész, a ''Requiem für Fanny Goldmann'' című művek töredékben maradtak, bár alkotójuk halála után, 1979-ben publikálták őket.
 
Bachmann kései műveiben a női írásművészettel foglakozottfoglalkozott.
 
== Kitüntetései ==