„Centripetális gyorsulás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Képletek: elírás jav
a form
1. sor:
'''Centripetális gyorsulásnak''' nevezzük a [[fizika|fizikában]] az egyenletes körmozgás [[gyorsulás]]át, amely a sebesség irányváltoztatásaiból adódik. Általánosabban, így nevezzük azt a gyorsulást, amivel egy testnek gyorsulnia kell ahhoz, hogy egy görbe mentén mozogjon. Nevét onnan kapta, hogy egyenletes körmozgás esetén a gyorsulás merőleges az érintőirányú sebességre, vagyis a kör középpontja (centruma) felé mutat, más szóval sugárirányú (centripetális, ''centri'' = középpont, ''peta'' = tart valami felé). Iránya általában is merőleges a pálya adott pontbeli érintőjére, és az adott pontbeli [[simulókör]] középpontja felé mutat.
 
==Példák==
*Egy kocsi bekanyarodása azért lehetséges, mert hat rá egy [[erő]], ami a kanyar középpontja felé mutat. Ez az erő a gumiabroncs és az aszfalt közötti [[súrlódás]] révén keletkezik. Ha ez az erő hiányzik, akkor a kocsi [[tehetetlenség]]e miatt egyenes vonalban mozog tovább, és kicsúszik a kanyarból.
5 ⟶ 6 sor:
*A Föld Nap körül keringését a [[gravitáció|gravitációs erő]] biztosítja. A Föld pályája kör alakúnak tekinthető; ekkor a centripetális erő megegyezik a gravitációs erővel.
:Pontosabban, a Föld nem kör, hanem [[ellipszis]] mentén mozog, aminek az egyik [[fókuszpont]]jában helyezkedik el a Nap. Ekkor a gravitációs erő iránya egy [[érintő]] irányú komponensben eltér a helyi centripetális erőtől. Ezért a bolygó gyorsabban mozog napközelben, mint naptávolban.
 
==Képletek==
A centripetális erő a helyi simulókör középpontja felé mutat. Legyen a mozgó test tömege ''m'', sebességének nagysága ''v'', és a helyi simulókör sugara ''r''. Ekkor a centripetális erő nagysága:
56 ⟶ 58 sor:
:<math>a_{cp} = { v^2 \over r } = \omega^2 \cdot r </math>
Ez az állandó nagyságú, de folytonosan változó irányú [[gyorsulás]] az ún. centripetális gyorsulás (más néven normális vagy radiális gyorsulás).
 
==Forrás==
* Isaac Newton: ''Philosophiae naturalis Principia mathematica.'' Cambridge, London 1726, új kiadás: Alexandre Koyré, I. Bernard Cohen. London 1971.
 
==Fordítás==
{{fordítás|de|Zentripetalkraft}}
 
[[Kategória:Fizikai mennyiségek]]