„Palkó Attila” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Munkássága: ha kizárjuk az asztaltáncoltatást és hasonlókat, 1983-ban nem lehetett az irodalomtörténész Gyulai Pál
9. sor:
Néprajzi munkássága során szülőföldjét, a Felső-Maros-vidék etnográfiáját dolgozta fel a tutajozástól (Korunk Évkönyv 1979) a népdalokig és varrottasokig. Évekig tartó gyűjtőmunkával elkészítette szülőfaluja, Magyaró község történeti és társadalomrajzi monográfiáját. Az erdélyi magyarság múltját feltáró írásait az ''Új Élet'', ''Igazság'', ''Tanügyi Újság'', ''[[Korunk]]'', ''Művelődés'', ''Dolgozó Nő'', ''Fiatal Fórum'', ''Üzenet'', ''Református Szemle'', Budapesten a ''Néprajzi Látóhatár'' közli. Mint a [[1989-es romániai forradalom|diktatúra bukása]] után reaktivált tanár, tanítványaival közösen szerkesztette a [[Református kollégium (Kolozsvár)|kolozsvári Református Kollégium]] ''Kollégiumi tükör'' című 1993-as évkönyvét.
 
Kiállításokat rendezett a létavári ásatás anyagából (1984), majd magyarói gyűjtéseiből (1986), a régészeti táborozások nevelő hatásáról értekezett a [[Báthory István|Báthory István]] nevét felvevő líceum ''Tiltott könyv'' című kiadványában (Kolozsvár 1990). A ''Kalotaszegi Füzetek'' című sorozatban [[Varga Alfonz]]zal közösen kis turistakalauzt állított össze ''Kalotaszeg'' címmel.
 
Munkái: