Abesszin kőszáli kecske

emlősfaj

Az abesszin kőszáli kecske (Capra walie) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó faj.

Abesszin kőszáli kecske
Bak
Bak
Nőstény gidával
Nőstény gidával
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Ruminantiamorpha
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Öregcsalád: Bovoidea
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Kecskeformák (Caprinae)
Nemzetség: Caprini
Nem: Kőszáli kecskék (Capra)
Linnaeus, 1758
Faj: C. walie
Tudományos név
Capra walie
Rüppell, 1835
Szinonimák
  • Capra ibex walie
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Abesszin kőszáli kecske témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Abesszin kőszáli kecske témájú médiaállományokat és Abesszin kőszáli kecske témájú kategóriát.

Korábban az alpesi kőszáli kecske (Capra ibex) alfajának vélték, Capra ibex walie név alatt.

Előfordulása szerkesztés

Nagyon kis területen honos, egyedül az közép-etiópiai Simien-hegységben él. Sziklás hegyoldalak lakója.

Megjelenése szerkesztés

Testhosszúsága 105-110 centiméter, marmagassága 90-97 centiméter, testtömege 80-125 kilogramm. A közeli rokon núbiai kőszáli kecskénél (Capra nubiana) testesebb faj. Szőrzete világos mogyoróbarna, a hátsó végtagok halványabb árnyalatúak. A hasi rész szinte fehér, a farok felső része pedig sötétebb. A bakok mellső lábain sötét csík található, és sötét szakálluk van. A félkör alakú szarvak fel- és hátrafelé, majd lefelé görbülnek. Jóllehet mindkét nem rendelkezik szarvakkal, a bakoké sokkal nagyobb, mint a nőstényeké. A bakok szarva egészen 120 cm hosszúra nő, és a külső kanyarulaton 24-36 dudor található. A nőstények jóval vékonyabb, rövidebb szarva 35 cm hosszúra nőhet.

Életmódja szerkesztés

Hegyvidéken élő faj, a 2800 és 3400 méteres tengerszint feletti magasságban található hegyek lakója. Egynemű csordákban él, egy-egy nagyobb csapatban akár 35 állat is élhet együtt. Füvekkel és levelekkel táplálkozik.

Szaporodása szerkesztés

A párzási időszaka nincs szezonhoz kötve, egész évben szaporodhat. A fő szaporodási időszak azonban tavasszal van, március és április hónapokban. Ilyenkor több bak is csatlakozik a nőstények csapataihoz és egymással megküzdve döntik el, hogy melyiküké a szaporodás joga. Öt hónapi vemhesség után, 1-2 utódot hoz a világra, melyet még 3 hónapig gondoz. Ivarérettségét 2-3 éves korban éri el és maximum 17 évig él.

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

Viszonylag szűk elterjedési területe ellenére egészen a 20. század elejéig viszonylag gyakori fajnak számított. Az egyre fokozódó húscélú és trófea vadászat miatt azonban állományai nagyon megfogyatkoztak. A populáció mélypontján, 1963-ban összesen csupán mintegy 150 egyede maradt életben. A faj majdnem kipusztult, egyedül a Simien Nemzeti Parkban maradt életben néhány csorda. Egyedül ennek a parknak köszönhető, hogy a faj ma még életben van.

Az Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) sebezhető fajnak minősítette, amely 1997-ben 400-as lélekszámú populációval rendelkezett.

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Äthiopischer Steinbock című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés