Wikipédia

Candale-i János bordeaux-i érsek

Candale-i Anna magyar királyné bátyja
A „Candale-i János bordeaux-i érsek” lehetséges további jelentéseiről lásd: Candale-i János (egyértelműsítő lap).
A „Candale-i János bordeaux-i érsek” lehetséges további jelentéseiről lásd: Foix János (egyértelműsítő lap).

Candale-i János (1482/3 – Cadillac, Gironde, 1529. június 25.), franciául: Jean de Foix, archevêque de Bordeaux, okcitánul: Joan de Fois, archivesque de Bordèu, latinul: Ioannes de Fuxio, archiepiscopus Burdigalensis, a Bordeaux-i főegyházmegye érseke. Foix Péter bíboros, vannes-i püspök unokaöccse, I. Anna breton hercegnő és francia királyné elsőfokú unokatestvére, Candale-i Anna magyar, horvát és cseh királyné bátyja és II. Lajos magyar király nagybátyja. Anyja révén a születésekor a 10. helyen állt a Navarrai Királyság trónöröklési listáján, amikor a Foix-házi I. Ferenc Phoebus ült Navarra trónján.

Candale-i János
Foix János
Foix-Grailly János
Foix-Candale-i János
Bordeaux érseke
Jean de Foix
Uralkodási ideje
1500. december 9./1501 – 1529. június 25.
ElődjeAndré d'Espinay
UtódjaGabriel de Gramont
Életrajzi adatok
UralkodóházFoix-ház (Foix-Grailly-ház)
Született1482/3
Elhunyt1529. június 25. (46 évesen)
Cadillac, Gironde
NyughelyeKarmelita templom, Langon
ÉdesapjaII. Gaston János, Candale (Kendal) és Benauges grófja (1448 körül–1500)
ÉdesanyjaFoix Katalin navarrai infánsnő (1460 után–1494 előtt)
Testvére(i)
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

Apja II. Gaston János, Candale (Kendal) és Benauges grófja, I. Jánosnak (1410 után–1485), Candale (Kendal) és Benauges grófjának, valamint De la Pole Margitnak (1426–1485), Kendal grófnőjének a fia. Édesanyja Foix Katalin navarrai infánsnő, I. Eleonóra navarrai királynő és IV. Gaston foix-i gróf lánya.

A Foix grófságot birtokló Grailly családból származó I. János VI. Henrik angol királynak (1421–1471) mint francia királynak a szolgálatába szegődött, és lett angol alattvalóvá, kapott angol feleséget és angol nemességet, és az angol főnemesség tagjai sorába emelkedett. Az anglo-normann eredetű családból származó de la Pole Margit, De la Pole János (–1429) és bizonyos Szicíliai Mária (Marie dite de Sicile) lánya kezével a Kendal grófi címet[1] nyerte el 1446-ban. Közben pártfogója, a de la Pole család feje, Margit nagybátyja, de la Pole Vilmos (1396–1450) a királyi családnak tett szolgálataiért[2] a Suffolk hercege címet kapta 1448-ban, de ellenfelei elérték, hogy államellenes összeesküvés vádjával letartóztassák, és kivégezzék 1450-ben. Sorsa unokahúga családjára is kihatott, hiszen sohasem került parlamenti megerősítésre az ő grófi címük, és hivatalosan nem foglalhatta el helyét Foix János mint Kendali János az angol parlament felsőházában sem. VI. Henrik 1461-es angliai trónfosztása után pedig a „másik” francia király, XI. Lajos (1423–1483) szolgálatába állt II. Gaston János apja, és neki tett hűbéresküt 1462-ben. Ennek következtében végleg elvesztette angol alattvalói státuszát és címeit, de ő továbbra is használta a Kendal grófja címet, most már francia helyesírással Candale formában, és továbbörökítette azt utódaira, így fiára, II. Gaston Jánosra, akik a Candale-i ágat képviselték a Foix-Grailly-házon belül.[3]

Az első Foix grófi ház I. Mátyás (1363–1398) foix-i grófnak – és felesége, Johanna aragón infánsnő (1375–1407) jogán 1398-ban aragón trónkövetelőnek – a gyermektelen halála után 1398-ban a nővérének, Foix Izabellának (Erzsébet; 1361–1428) Archambaud (Arquimbald) de Graillyvel, Benauges algrófjával (1430/45 körül–1412) történt házassága révén átadta helyét a Grailly-háznak, azaz a második Foix grófi háznak, ezért használják mindkét megjelölést külön-külön, vagy éppen a kettőt kombinálva az új uralkodóház megjelölésére.[4] Az uralkodócsalád már a királyi cím megszerzése előtt is a francia főnemesség[5] tagja volt, viszont birtokaiknak dél-franciaországi elhelyezkedése miatt az occitán nyelvterülethez is erősen kötődtek,[6] így a családtagok mindenképpen kétnyelvűek lehettek.[7]

A szülei 1479. június 5-én kötötték meg a házassági szerződést.[8]

Édesanyja halála után az apja másodszor is megnősült, és III. János navarrai király húgát, Albret Izabellát vette feleségül. A házassági szerződést 1494. január 30-án kötötték meg 18 nappal a navarrai királyi pár, I. Katalin és III. János január 12-ei pamplonai koronázása után. II. Gaston János I. Katalin édesapjának, Gaston vianai hercegnek volt a másodfokú unokatestvére, most pedig III. János sógora is lett ezzel a házassággal.

János apja 1500-ban halt meg, de a halála pontos dátuma nem ismert, csak a végrendeletének időpontja, mely 1500. március 25-én történt. Apja Bordeaux-ban az Ágoston-rendiek kolostorában van eltemetve.

17 vagy 18 évesen I. Anna breton hercegnő és francia királyné elsőfokú unokatestvéreként XII. Lajos francia király Bordeaux érsekének jelölte 1500. december 8-án. VI. Sándor pápa 1501-nen megerősítette az érseki székben.

Húga, Candale-i Anna a francia udvarba került az elsőfokú unokatestvérük, Bretagne-i Anna királyné pártfogása alá, aki II. Ulászló magyar és cseh királyhoz adta feleségül 1502-ben.

Ősei szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ A Kendal grófság sohasem létezett, úgy ahogy például a Foix grófság. A Kendal grófja cím földbirtok nélküli üres titulus volt, melyet több alkalommal is felélesztettek, többnyire a királyi családdal kapcsolatban levő vagy azzal kapcsolatba kerülő egyének számára. Foix Jánosé a harmadik ilyen létrehozása volt. A Kendal grófi címnek így nincs semmi kapcsolata VIII. Henrik angol király (1491–1547) hatodik feleségének, Kendali Parr Katalinnak (1512–1548) a családjával, akik Kendal várát birtokolták 1383 óta.
  2. ↑ Vilmos hozta tető alá VI. Henrik király és Anjou Margit nápolyi (szicíliai) királyi hercegnő (1430–1482), I. Renátusz nápolyi (szicíliai) király és I. Izabella lotaringiai hercegnő lánya között a házasságot.
  3. ↑ A candale-i ág ág 1689-ig vitte tovább a Candale nevet férfiágon.
  4. ↑ A Foix-Grailly-ház a következő címeket birtokolta, a Foix-ház részéről: Foix grófja, Bigorre grófja, Béarn algrófja, Castelbón algrófja, Marsan algrófja, Gavardan algrófja, Lautrec algrófja, Navailles ura, Sault ura, Andorra társura, a Grailly-ház részéről: Benauges grófja, Lavaux grófja, Longueville grófja, Buch „grófja” (captal), Meille algrófja, Grailly ura, Gurson ura. Ehhez jött 1446-tól a család egy oldalágának, Anna felmenőinek a Kendal grófja címe, amely franciásan Candale lett, és névadója ennek az ágnak, 1447-től a Narbonne algrófja titulust vásárolták meg az örökösöktől. A XV. században a francia király mindig a család fejét nevezte ki Languedoc tartomány főkapitányának. A család számára a legnagyobb elismerést a királyi cím elnyerése jelentette: 1479-től a főág házasság révén a Navarra királya címet is megszerezte.
  5. ↑ A főnemesség tagja franciául: Pair de France.
  6. ↑ Az occitán nyelv 1532-ig hivatalos nyelvként volt elismerve.
  7. ↑ Languedoc tartomány főkapitányi címének birtoklása is az occitán nyelvterülethez való kötődést jelentette, nemcsak a francia udvarhoz való hűséget.
  8. ↑ D'Anglade, Alain: Les Foix-Candale. Barons de Doazit en Chalosse (francia nyelven). Doazit en Chalosse. [2017. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 25.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés


Előző
André d'Espinay 		Bordeaux-i érsek  
1500/1 – 1529 		Következő
Gabriel de Gramont

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Candale-i_János_bordeaux-i_érsek&oldid=25864276”