A Cifrapalota Kecskeméten található szecessziós épület, volt bérház, jelenleg képtárként és múzeumként üzemel.

Cifrapalota
TelepülésKecskemét
Cím Magyarország, Kecskemét, Rákóczi út 1.
Építési adatok
Építés éve1903
Rekonstrukciók évei20022004
Építési stílusszecessziós
TervezőMárkus Géza
Építész(ek)Márkus Géza
Hasznosítása
Felhasználási területKecskeméti Képtár
Elhelyezkedése
Cifrapalota (Kecskemét belvárosa)
Cifrapalota
Cifrapalota
Pozíció Kecskemét belvárosa térképén
é. sz. 46° 54′ 30″, k. h. 19° 41′ 42″Koordináták: é. sz. 46° 54′ 30″, k. h. 19° 41′ 42″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Cifrapalota témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Az épület szerkesztés

 
Majolika díszítmények a Cifrapalotán

A Rákóczi út és a Szabadság tér (Főtér) találkozásánál lévő házat 1902-ben Márkus Géza tervezte szecessziós stílusban. Márkus a lechneri felfogású nemzeti formálást követte. A kivitelezés 1903-ban zajlott.[1] Egykor üzletek, lakások, kereskedelmi kaszinó működött benne, ma a Kecskeméti Képtár található itt.

Az épület legfőbb jellemzői: a homlokzati falsík színes majolika díszítése, melynél a népművészeti motívumkincs dominál, a kétemeletes homlokzatnak a hullámvonalú lezárása, a díszes kiképzésű, magas tető. A mázas homlokzatdíszeket és a tetőcserepeket itt is – mint a Városházánál is – a Zsolnay porcelángyár készítette.

A képtár szerkesztés

 
A Cifrapalota – a felújítás előtt
 
A Cifrapalota egy légifotón

A Cifrapalota 1983 óta ad helyet a Kecskeméti Képtárnak. Három fontos gyűjteményt őriz a múzeum. Egyik a Nemes Marcell adományozta kollekció. Nemes a század elejének legnevesebb magyar műgyűjtője volt. 81 képet adományozott a városnak 1911-ben, túlnyomórészt múlt századi és kortárs magyar festők alkotásait. Ezek nagy része már akkoriban igen értékes volt: Munkácsy Mihály, Székely Bertalan, Márffy Ödön, Gulácsy Lajos, Rippl-Rónai József, Vaszary János, Czigány Dezső festményei. Nemes Marcell (aki a Szépművészeti Múzeumnak is adományozott) figyelmét Kecskemétre Iványi-Grünwald Béla hívta fel: a város tekintélyes áldozatok árán épp ekkor létesített művésztelepet, így méltónak találta az értékes gyűjtemény elhelyezésére.

A másik a Farkas IstvánGlücks Ferenc gyűjtemény. Glücks Ferenc budapesti pékmester volt, aki a híres festő, Farkas István fiaitól vásárolta meg az egykori Wolfner gyűjteményt. Wolfner József a Művészet című folyóirat kiadója és emellett mecénás volt. Ösztöndíjakat fizetett egyes művészeknek, akik közül a legismertebb Mednyánszky László és Nagy István volt, cserébe igényt tartott a járadék folyósítása alatti időszakban született művekre. Ennek köszönhető, hogy az ország legnagyobb Mednyánszky-gyűjteménye a Kecskeméti Képtárban látható. A Farkas–Glücks anyagnak van egy másik része, amelyben – egyebek mellett – Anna Margit, Ámos Imre, Barcsay Jenő és Egry József festményei is megtalálhatók.

A harmadik és egyben legnagyobb gyűjteménye a Képtárnak a miskei Tóth Menyhért (1904–1980) életműve, amely 2000 festményből és 8000 grafikából áll.

2002-től Itt rendezik meg a Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennále című országos képző- és iparművészeti kiállítást. A tárlatokon bemutatott alkotásokból a kiállító művészek ajándékozása által és vásárlás útján rendszeresen bővül a múzeum gyűjteménye. A kiállítások kurátora ifj. Gyergyádesz László.

2005-ben a Cifrapalotában állították ki a kunbábonyi aranyleletet, valamint Muraközy János hagyatékából berendezték a Muraközy János-emlékszobát.

2006 nyarán a Szépművészeti Múzeum országot járó „Rejtett szépségek” c. kiállítása volt látható.

2008-ban nagyszabású Munkácsy-kiállítást szerveztek, mely április 24-éig volt látható.

A 20. századi magyar festészetnek szánt második emeleti termek többségét jelenleg Tóth Menyhért művei foglalják el, a képtár válogatott műkincseit vándorkiállításra küldték.[1]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Gerle, i. m., 134. o.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés