Csele-patak
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A Geresdi-hátságban eredő Csele-patak Mohácstól északra ömlik a Dunába.
| Csele-patak | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Forrás | Szűr község határában, a községtől északra |
| Torkolat | Duna (Mohácstól északra) → Fekete-tenger |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A mára megcáfolt hagyomány szerint[1] az 1526-os mohácsi csata után a nyári záportól megáradt Csele-patakban lelte halálát II. Lajos király. A király holttestét a Csele-patak mai dunai torkolatától kb. 50 méterre, tovább a Duna közepe felé, az akkor még a szárazföldhöz tartozó jelenleg víz borította területen találták meg. Ott ma egy kőhányás található, a helyszín ennek a kőhányásnak a végéhez van a legközelebb. Alacsony és közepes vízállásnál fel lehet sétálni a kőhányásra.
Mohácstól északra - a városba vezető út és a Csele-patak kereszteződésében - áll a II. Lajos-emlékmű. Az emlékmű oromzatát oroszlánszobor díszíti, a király halálát ábrázoló domborműveket Kiss György szobrászművész készítette. Az eredeti emlékoszlopot 1864-ben állíttatta saját költségén Turcsányi Soma, volt 1848-as huszár főhadnagy a csatában elesettek emlékére. Mivel az emlékmű a maga idejében nem aratott sikert, 1897-ben újjáalakították: Kiss György neves szobrászművésszel készíttették el a bronzreliefet.
A Csele-patak a vízrajzi adatbázisban a P 4510 számmal szerepel.